A tájékoztatóban felidézték: az új Nemzeti energiastratégiában és a Nemzeti energia- és klímatervben Magyarország vállalta, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös értéket. A 2021-től 2030 végéig tartó időszakra vállalt kötelezettség évi 7 petajoule (PJ) új megtakarítással érhető el. A kitűzött cél elérését segíti az idén januártól hatályos Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Ennek lényege, hogy a földgáz- és villamosenergia-kiskereskedők, egyetemes szolgáltatók, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozások olyan programokat és intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználóknál igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.

A véleményezésre bocsátott sztenderd katalógusban szereplő, egyszerűen elszámolható energiahatékonyság-növelő intézkedések mellett elszámolhatók a nem sztenderdizálható, egyedi megtakarítások is, de ebben az esetben energetikai auditálásra lesz szükség. A hivatal március 31-ig minden érintettnek megküldte azt a határozatot, amely előírja az adott időszakban megtakarítandó energiamennyiséget. Ezek alapján 2021-ben csaknem 300 terajoule (TJ) megtakarítás várható, és a megtakarítási célértékek évről évre nőnek majd – ismertette Tóth Tamás, a MEKH általános elnökhelyettese a hivatal közleményében.

A kötelezettség kiváltható az energiahatékonysági járulék megfizetésével, amelynek mértéke évente 50 ezer forint gigawattonként. Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként elszámolni kívánt hitelesített megtakarítást a tárgyévet követő március 31-ig az EKR adatgyűjtő rendszeren keresztül kell bejelenteni. Ennek elmulasztása bírságot van maga után, amely 70 ezer forint elmulasztott gigawattonként évente. A Magyar Mérnöki Kamara bevonásával elkészített EKR sztenderd katalógus megtalálható és április 23-ig véleményezhető a MEKH energiahatékonysági honlapján. A gyakorlati tapasztalatok alapján a hivatal félévente felülvizsgálja majd az EKR jegyzéket, és szükség esetén módosítja vagy kiegészíti – közölte a MEKH.