Schanda Tamás közölte: A kormány eddigi lépései közül példaként említette, hogy betiltották az egyszerhasználatos műanyagokat, átalakították a hulladékgazdálkodás rendszerét és létrejött a hulladékgazdálkodási hatóság. Az államtitkár kitért a körforgásos gazdaságra is, amelynek a  lényege, hogy minél kevesebb olyan hulladék keletkezzen, amit később nem hasznosítanak újra. A körforgásos gazdaság kialakításához szemléletváltásnak és technológiai változásnak kell megvalósulnia az egész gazdaságban. Fontos, hogy a piaci szereplőkkel megfelelő partnerséget tudjanak kialakítani ebben a munkában, mert együtt kell megoldani ezt a kérdést – mondta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy mekkora forráshoz juthat az ország az uniós helyreállítási alapból és a következő hétéves költségvetésből a zöldgazdaság fejlesztésére, Schanda Tamás elmondta, hogy mind a két, több ezermilliárd forintos forrásról még tárgyalnak.

Ugyanakkor megjegyezte, ezeknek a forrásoknak a felhasználásánál is kiemelt feladat a körforgásos gazdaság létrehozása és a klímavédelmi célok finanszírozása. A kormány számára alapvető, hogy a gazdaságot, valamint az ipart úgy kell “zöldebbé” tenni, hogy az ne menjen a magyar emberek rovására – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint mindez azt jelenti, hogy a zöldítés nem emelheti a rezsit, az élelmiszerek árát és nem veszélyeztetheti a munkahelyeket.

Schanda Tamás a klímasemlegességről megjegyezte, a kormány elkötelezett, hogy a 2030-ra és 2050-re vállalt uniós célokat közösen megvalósítsa. Meg fogják védeni a magyar gazdaság érdekeit a klímasemlegesség elérésénél, és azt szeretnék, hogy minden uniós tagállam hasonlóan járjon el. Európa ugyanis csak akkor lehet versenyképes globális szereplő, ha erős és sikeres nemzetállamok alkotják – fogalmazott az államtitkár.