Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Elmondta: a magyar gazdaság jövője a zöldenergia, a kormány ezért a hidrogéntechnológia népszerűsítését és elterjedését is ösztönözni kívánja. A hasznosításra rövidtávon leginkább alkalmas terep a közlekedés, amely a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felelő. Koncz Zsófia hangsúlyozta: a zöld energia biztosíja az energiaszuverenitást, a versenyképességet és a rezsicsökkentés fenntartását. A HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kísérleti projektjében a fővárosi agglomeráció mellett Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Kaposváron, Miskolcon és Zalaegerszegen is időszakosan forgalomba állítanak hidrogén üzemanyagcellás buszokat – emelte ki. A Zöld Busz Programról szólva kiemelte: már 139 elektromos buszt és hozzá tartozó töltőinfrastruktúrát helyeztek forgalomba Magyarországon, ezzel az elektromos autóbuszállomány csaknem megnégyszereződött, a szén-dioxid kibocsátás pedig 858 tonnával csökkent. A kormányzati programokat ismertetve elmondta, tavaly megduplázódott a zöld rendszámos járművek száma 2022 elejéhez képest és februárban újabb támogatási programot indított a kormány a vállalkozások elektromos autó beszerzésére.

A Napenergia Plusz Program első napján több mint 17 ezer regisztráció érkezett és az applikációk száma már meghaladta a 20 ezret – mondta. Tavaly rekord ütemben, 1632 megawattal 5600 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia kapacitás, amely a kormány tervei szerint az évtized végére elérheti a 12 gigawattot – mondta. Az államtitkár szerint a Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása az energiabiztonság és energiaszuverenitás biztosítását jelenti. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kétnapos, Hydrogen Open 2024 nemzetközi konferenciájának második napján stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol, a MÁV, a Volánbusz és a Waberer’s a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés hazai elterjedésének előmozdítása érdekében. A megállapodást a konferenciának otthont adó budapesti Mol Campusban írták alá. A Mol csoport stratégiai célkitűzése, hogy felgyorsítsa a zöld energia átmenetet a kelet-közép-európai régióban és alternatív energiaforrásokkal tegye fenntarthatóvá mind az ipari szereplők, mind a mobilitási szektor működését – közölte a társaság.

A Mol elsődleges célja, hogy a hidrogén előállításában, szállításában és tárolásában vezető szerepet töltsön be – mondta az MTI-nek Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. A hidrogén előállítása lényegesen drágább, mint egyéb alternatív üzemanyagoké, a technológiai elterjedéséhez a megfelelő infrastruktúra, méretnagyság és pénzügyi támogatás is szükséges – húzta alá. Közölte: a stratégiai együttműködésben részt vevő négy vállalat egyezteti fejlesztési terveiket, közösen dolgoznak ki koncepciókat a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés elterjesztésére, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére. A hidrogénmobilitás fejlesztéséhez szükséges EU-s és hazai kormányzati forrásokra is összehangolt projektjavaslatokkal pályáznak. A Mol fejlesztéseiről szólva elmondta, hogy a százhalombattai Dunai Finomítóban megvalósuló zöld hidrogén beruházás lehetővé teszi, hogy 2024-től megújuló villamos energiából állítson elő 1600 tonna karbonsemleges hidrogént a vállalat.

A hidrogénhajtású járművek kompromisszummentes alternatívái lehetnek a hagyományos dízelmeghajtással működő nehézgépjárműveknek – mondta Barna Zsolt, a Waberer’s International Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Mol MTI-nek küldött közleménye szerint. Várakozásaik szerint két év múlva a legkorszerűbb üzemanyagcellás Waberer’s járművek is közlekednek majd a magyar utakon. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója a közleményben ismertette, hogy a MÁV-Volán-csoport célja 2050-ig a klímasemlegesség elérése, ennek részeként zöldstratégiai célokat dolgoztak ki, 2022 elején pedig három hétig hidrogén meghajtású buszt teszteltek.