A szövetségi munkaügyi hivatal (Budesagentur für Arbeit, BA) adatai szerint az autóiparban 2013 óta 9 százalékkal csökkent a gyártási munkahelyek száma. Oliver Falck, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) vállalatgazdasági és új technológiai osztályának vezetője az “ifo Schnelldienst” kiadványban megjelent cikkében azt írta: “az autóiparban már folyamatban van a dezindusztrializáció az e-mobilitásra való átállás miatt”. A gyártásban leépülő kapacitás pedig már most is, és a jövőben várhatóan még inkább az akkumulátorgyártás, a szoftverszolgáltatások és a digitális üzleti modellekkel kapcsolatos feladatok felé áramlik – tette hozzá.

A német gyártók termelési kilátásait elsősorban a versenyképességbeli eltolódások határozzák meg, különösen az Egyesült Államok és Kína viszonylatában. A megszakadt ellátási láncok, a nyersanyaghiány és a jelentősen megemelkedett energiaárak súlyos terhet rónak a német vállalatokra. A lényegesen olcsóbb energiaköltségek és az Egyesült Államok támogatási politikája miatt félő, hogy különösen az energiaigényes vállalatok elvándorolnak, és Németország mint ipari helyszín veszít jelentőségéből.

Mindazonáltal – ahogy a dokumentum megállapítja – az energiaválság nem feltétlenül osztja újra a lapokat, hanem sokkal inkább felgyorsítja a már egyébként is folyamatban lévő strukturális átalakulást a feldolgozóiparban. A feldolgozóipar energiaintenzitása ugyanis már a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken Németországban, mégpedig két tényező miatt. Egyrészt az ágazatok közötti megoszlás átrendeződése, másrészt a termelékenység hatékonyságának javulása miatt. Arra lehet számítani, hogy az energiaválság mindkét folyamatot fel fogja gyorsítani. Ebből pedig nem feltétlenül következik, hogy a magasabb energiaárak feltétlenül dezindusztrializációhoz vezetnének – vélekedik a szakember.

Belsőégésű technológiával 2019-ben mintegy 447 ezren állítottak elő különféle járműipari termékeket. Ezeket a munkahelyeket közvetlenül érinti az elektromos motorokra való átállás – többek között azért, mert az elektromos motorok gyártása sokkal kevésbé bonyolult, mint a belsőégésű motoroké. “Az autógyártók még mindig párhuzamosan gyártanak járműveket mindkét hajtási típussal. Ennek a kettős szerkezetnek a lebontásával a gyártási foglalkoztatás csökkenése fel fog gyorsulni a következő években” – mondja Falck. Rámutatott azonban, hogy például az informatikai területeken foglalkoztatottak száma 2013 óta közel másfélszeresére nőtt. A megváltozott geopolitikai környezetben alapvetően a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő viszony határozza meg a német autóipar jövőbeni versenyhelyzetét, és így a termelési volumeneket is – mondja Falck. A Teslának köszönhetően az Egyesült Államok jelenleg a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója. A német autógyártók viszont Kínában lényegesen több járművet gyártanak, mint Németországban.

A kínai vállalatok jelentősége az autóiparban is ugyanúgy növekszik mint más területeken: egyre több belföldi konkurens gyártó lép be a kínai piacra. A kínai BYD és a SAIC már a világ 10 legnagyobb elektromosautó-gyártója közé küzdötte fel magát.