Az elmúlt napokban újra elárasztotta az internetet és a közösségi médiát az a téves információ, mely szerint az elektromos roller segédmotor és így ezek a szabályok vonatkoznak rá. A Jövő Mobilitása Szövetség feladatának érzi, hogy összefoglalja a jelenlegi helyzetet, tisztázza a tényleges jogszabályi környezetet és a hiteles információkat adjon az elektromos rollerekkel kapcsolatban. Az elektromos rollerek évek óta életünk és az utcakép részét képezik, egyre több közösségi roller található a közterületeken és ugrásszerűen megnőtt a magántulajdonban lévő eszközök száma is, így érthető, hogy egyre sürgetőbb a járművek helyzetének jogszabályi rendezése. A korábban említett félreértés egy 2019-es belügyminisztériumi levélből indult ki, melyben az elektromos rollerekre vonatkozóan az szerepel, hogy „külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotornak lehet megfeleltetni”. Ezzel szemben 2020-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy ítéletében kimondta, hogy “amíg az elektromos roller jogszabályi kategorizálása nem történik meg, addig használójával szemben sem a segédmotoros kerékpárra, sem a kerékpárra, sem a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok alkalmazása nem lehetséges.”

A hatályos jogszabályok alapján az elektromos roller továbbra sem kategorizálható, az eszközhöz egyelőre nem dolgoztak ki egységes szabályozást idehaza. Jelenleg nincs tételesen besorolva a KRESZ hatálya alá a jármű, amely jellemzői szerint leginkább a kerékpár és a segédmotoros kerékpár közé sorolható. Mindez azt jelenti, hogy a feltételrendszer hiányában az elektromos rollerekre hatósági szankciókat sem lehet alkalmazni. Létezik ugyanakkor egy uniós rendelet, amely a segédmotoros kerékpárokat egyértelműen nyereggel ellátott eszköznek definiálja – könnyen belátható, hogy alapesetben egy roller nem esik ebbe a kategóriába.

Bizonyos szabályok mindenkire vonatkoznak

Természetesen a közlekedésben résztvevőkre, a közlekedés biztonsága érdekében, nem csupán a KRESZ, hanem más jogszabályok is vonatkoznak. A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői kiemelik, hogy például a büntető törvénykönyv ittas járművezetésre vonatkozó rendelkezései adott esetben az elektromos roller vezetőjére is kiterjeszthetők, mivel az besorolható az értelmező rendelkezésekben megfogalmazott jármű kategóriájába a bíróság értelmezése alapján. Vannak olyan kölcsönözhető vagy bérelhető, közösségi elektromos rollerek, amelyek használatára a bérbeadó cégek már most is előírnak feltételeket. Budapesten emellett tavasszal megszületett az a rendelet, amelynek célja a közösségi mikromobilitási eszközök helyzetének rendezése. A több lépcsőben bevezetésre kerülő szabályozás egyebek mellett mikromobilitási pontok létrehozását, a szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díjat és az egyedi azonosító feltüntetését tartalmazza. A szabályok a saját tulajdonú eszközöket nem érintik.

Egyes esetekben muszáj kategorizálni az e-rollereket

Az elektromos rollereket bizonyos helyzetekben, például balesetek során muszáj kategorizálni. Ilyen esetekben az adott hatóság vagy gyalogosnak tekinti a közlekedőket, mivel az e-roller szabályozás híján nem tekinthető járműnek vagy egy iránymutatás alapján segédmotornak tekinti. Fontos látni, hogy a hatóság és – adott esetben – a bíróság eltérően vélekedhet a rollerek besorolásáról. A mindennapokban ennél sokkal fontosabb kérdés viszont, hogy mi magunk hova soroljuk magunkat miközben rollerrel közlekedünk. Nem nehéz belátni, hogy – saját egészségünket szem előtt tartva – jobban járunk, ha használati mintákban, helyekben, módokban kerékpárként tekintünk magunkra, mintha „segédmotorként” az autók közt közlekedünk a városi forgatagban.

Látszik, hogy nagy szükség lenne rendet tenni a káoszban, mert a fennálló helyzet sem a környezetbarát módon közlekedni akaróknak, sem a közlekedés többi szereplőjének, de a hatóságoknak és a bíróságoknak sem jó. Becslések szerint jelenleg nagyságrendileg 50 ezer elektromos rollert használnak Magyarországon. A Jövő Mobilitása Szövetség javaslata szerint egy jól átgondolt, előretekintő és a városi közlekedés várható változásait szem előtt tartó, átfogó szabályozásra lenne szükség, hogy ki lehessen használni ezen eszközök zsúfolt városokra gyakorolható jótékony hatásait: kevesebb autó, jobb levegő, végeredményben pedig nagyságrendekkel csökkentett karbon lábnyom.

Európa sok országában, például Angliában vagy Hollandiában egyébként szigorú szabályokhoz kötik vagy tiltják az elektromos rollerek használatát. A magyar jogalkotók és döntéshozók viszont szerencsére az együttélés keretrendszerének megteremtésében látják a megoldást – idehaza jelenleg csak kiemelt sétáló zónákban nem használhatóak az elektromos rollerek.

Támpontok a mindennapi közlekedésben

Az elektromos rollerek használatával kapcsolatos gyakorlati javaslat, hogy a kerékpárutakat és sávokat előnyben részesítve közlekedjünk. Mindig tartsuk be a közlekedés alapvető, például az elsőbbségadásra vagy a gyalogosátkelőkre vonatkozó szabályait. Amennyiben a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat betartva haladunk, az biztonságos támpontot ad a mindennapi közlekedés forgatagában. Az autósok is erre számítanak, a kerékpárra vonatkozó szabályok teljesen egyértelműek és tiszták a KRESZ-ben.
Ne veszélyeztessük a gyalogosokat a járdán, ha mégis itt kényszerülünk közlekedni, hajtsunk minél lassabban. Ha az úttesten haladunk, saját biztonságunk érdekében az autós forgalmat se tartsuk, legyünk láthatóak, jelezzük az irányváltást, és ne robogjunk át nagy sebességgel a zebrán, mondván azt hallottuk, hogy a roller gyalogosnak számít.

Az elektromos rollerek használatához nincs szükség vezetői engedélyre. A Jövő Mobilitása Szövetség szerint az ideális állapot az lenne, ha csak úgy vehetne részt bárki a közlekedésben, ha ismeri a közlekedési szabályokat. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy már a 10-14 év közötti korosztály számára megteremtsük a lehetőségét, hogy fakultatív óra keretein belül elvégezhessék akár az általános iskolában az alap KRESZ tanfolyamot. Hasznos lenne, ha ennek meglétét egyben feltételként határozná meg a KRESZ, ahhoz hogy valaki kerékpárra vagy rollerre pattanjon és részt vegyen a közlekedésben” – mondta Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke. Az érdeklődőknek már most is lehetősége van különböző helyeken elsajátítani ezt a tudást, ebből a célból létezik például rollersuli is. Ma már léteznek elektromos rollerekre is érvényes biztosítások is, melyek a saját és adott esetben az okozott károkat is fedezik, ha megtörténik a baj. Szabály ugyan nem írja elő a védőfelszerelések használatát az elektromos roller esetében, de ezek viselése ugyanakkor erősen ajánlott. A sisak életet menthet, így ideális lenne, ha a leendő jogszabályban a kerékpáros szabályokkal egyezően, lakott területen kívül, esetleg ezt kiegészítve 18 év alatt általánosan is kötelezőnek tekintenék.