A több mint 15 ezer dolgozóval a legnagyobb magyarországi munkaadók közé tartozó vállalat tájékoztatóján Stefan Hartung, a mobilitási megoldásokkal foglalkozó részleg vezetője hangsúlyozta, hogy hiba lenne konkrét időpontot kijelölni a robbanómotorral működő járművek gyártásának “betiltására”. A belső égésű motorokat ugyan nem, de ilyen motorok működtetéséhez szükséges berendezések, alkatrészek széles skáláját gyártó Bosch-nak a terület egyik vezető szereplőjeként “kötelessége” folytatni a fejlesztéseket, beruházásokat, mert “teljességgel vállalhatatlan” lenne, ha nem a leginkább környezetbarát technológiával működnének Bosch-termékekkel szerelt járművek – mondta.

Aláhúzta, hogy a következő évtizedekben ugyan jelentősen csökken majd a robbanómotorral működő járművek aránya, de bőven lesznek helyzetek, körülmények és járműtípusok, amelyeknél a robbanómotor a leginkább, vagy akár az egyetlen alkalmas megoldás, így a kereslet is megmarad. Példaként említette az elektromos meghajtású járművek használatához szükséges infrastruktúrával nem rendelkező, félreeső területeket, vidékeket és az úgynevezett nehézáru szállításban használt járműveket.
Kiemelte, hogy a klímavédelmi szempontból semleges mobilitás 2050-re kitűzött céljáért küzdve nem szabad “felégetni a hidakat”, azaz végérvényesen szakítani bármely technológiával. Mint mondta, a robbanómotor is lehet fenntartható, környezetbarát, szén-dioxid-kibocsátással nem járó és az emberi szervezet egészségét nem károsító technológia.

Volkmar Denner igazgatótanácsi elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak nem lenne szabad egyedül az elektromobilitás fejlesztésére alapozni a klímavédelmi erőfeszítéseket, hanem valamennyi lehetséges technológiára – a többi között a hidrogén felhasználására és az úgynevezett szintetikus üzemanyagokra épülő megoldásokra – nyitott megközelítést kellene alkalmaznia. Mint mondta, az éghajlatvédelem nem a belsőégésű motor, hanem a fosszilis üzemanyagok végét jelenti. Amikor John F. Kennedy amerikai elnök bejelentette, hogy embert küldenek a Holdra, a technológiai megvalósítást “a mérnökökre hagyta”, az Európai Bizottság esetében viszont az fenyeget, hogy éppen ellenkezőleg jár el, így tevékenysége a fejlődést hátráltató “technológiai monopólium” kialakulásához vezethet – fejtette ki Volkmar Denner, megjegyezve, hogy ilyen feltételek között nem lehetett volna megvalósítani a Holdra szállást.

Mindezzel együtt az elektromobilitás előretörése “megatrend”, és egyre inkább a Bosch egyik legfőbb üzletága. Tavaly év végéig 20 milliárd euró értékben kaptak megrendeléseket ezen a területen, és ötmilliárd eurót fordítottak fejlesztésekre. Csak az idén további 700 millió euró megmozgatásával folytatják a fejlesztéseket – ismertette az igazgatótanács elnöke. Elmondta, hogy az elektromobilitási üzletágban, azaz az elektromos motorokhoz készített berendezések, alkatrészek gyártásából, értékesítéséből származó bevételük 40 százalékkal gyorsabban nő, mint az piac egésze. Az éves árbevétel várhatóan 2025-re eléri az ötmilliárd eurót, és már 2024-re megtérülhet az összes beruházásuk, fejlesztésük.

A Bosch tavaly valamennyi üzletágat együttvéve 71,5 milliárd eurós árbevételt ért el, ez 6,4 százalékos csökkenés éves szinten, üzemi eredménye (EBIT) kétmilliárd euróra csökkent az előző évi 3,3 milliárd euróról. A világszerte csaknem 400 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetőinek értékelése szerint mindez azt jelenti, hogy viszonylag jól átvészelték a koronavírus-világjárvány első évét. Az új év kiugróan jól indult, az árbevétel az első negyedévben 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – főleg a kínai piacon mutatkozó kereslet emelkedésének hatására -, és az év egészében várhatóan 6 százalékkal növekedik – ismertették a vállalat stuttgarti központjában tartott online tájékoztatón.