Az elképzelések szerint a Békéscsabán a sportcsarnoknál kialakított napelemparkhoz egy maximum 100 kilowatt teljesítményű elektrolizáló berendezést telepítenek. Az elektrolizáló fő feladata, hogy abban az időperiódusban, amikor a rendszerben a fogyasztáson felüli villamosenergia képződik, és a hálózati kitárolás nem lehetséges vagy nem rentábilis, vízbontással hidrogént állítson elő. A rendszerhez egy hidrogéntároló is kapcsolódik majd, kezdetben a rendszer minimum 24 órányi termelés tárolására lesz alkalmas. A hidrogénből egy üzemanyagcella segítségével ismét villamos energiát lehet előállítani, de lehetővé teszi hosszú távon városüzemeltetési célú hidrogénhajtású járművek üzemanyag-ellátását is – olvasható az előterjesztésben. Azt írták, az országban ilyen energiatároló-rendszer a gyakorlatban még nem üzemel, “a rendszerbe szervezett létesítmény országosan egyedülálló lenne”.

Az úgynevezett Interreg VI-A Románia-Magyarország pályázatot Nagyváraddal közösen adják be, Békéscsaba csaknem 1,2 millió euró támogatást kaphat 62 500 euró maximum önerő mellett. Szintén Nagyváraddal közösen adnak be egy légszennyezés-csökkentő projektet, konzorciumi partner lesz a Nagyváradi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet és Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke. Ebben szállóport elnyelő növényzetet, úgynevezett “sétáló erdőket” telepítenének, hogy városi környezetben csökkenteni lehessen a nyári hőhullámokat. A mozgatható, konténeres növényzetet napsütötte, nagy városi felületekre (főtérre, vasútállomás elé) helyezik ki a mikroklíma javítása érdekében – olvasható az előterjesztésben. Télen a növényeket az elképzelések szerint a sportcsarnok melletti napelempark mellé telepítendő üvegházakban tárolnák, a növényházak fűtéséről a kiépítés alatt álló geotermikus rendszer hulladékhője gondoskodna.

Sikeres pályázat esetén Békéscsaba maximum egymillió euró támogatást nyerhet, és 50 ezer euró önerő terhelné. Romániai partnerrel, a nagyváradi Körösvidéki Múzeummal közösen pályázik uniós támogatásra a Munkácsy Mihály Múzeum is, amely kiállításcseréket, népi kézműves mesterek együttműködését és gyűjteményi digitalizálást tervez. A békéscsabai múzeum pályázaton belüli költségvetése 130 millió forint lesz várhatóan, a fenntartó önkormányzatot legfeljebb hétmillió forint önerő terheli. Az elképzelések szerint az Időkapszulák – Békéscsabai emlékek, arculat, jövőkép című kiállítást 2026 első félévében rendezik meg a nagyváradi múzeumban.

A Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) Plusz pályázatról is döntöttek a képviselők. Mintegy 905 millió forintból fejlesztenék az Árpád Gyógy- és Strandfürdőt: az egészségturisztikai szolgáltatásokat, a pihenőtereket, felújítanák a szaunát és a gőzfürdőt, megújítanák a medencetereket és környezetüket, új beléptető rendszert építenének ki, bővítenék továbbá a gyermekek számára elérhető élményelemeket és játékelemeket. Negyvenmillió forintból a Munkácsy-negyedbe bronz Munkácsy feliratú térkőburkolatokat építenének be; a negyed arculatának megfelelő utcanévtáblákat és információs táblákat helyeznének ki, fejlesztenék a honlapot. A Csabapark területén szintén látogatóirányító táblákat, térképeket, ismeretterjesztő felületeket helyeznének ki egységes arculat szerint, mintegy 5 millió forintból.

Négy eredménytelen pályázati felhívás után csütörtökön a képviselők elfogadták, hogy a Munkácsy-negyedben, az újonnan épült Napsugár Bábszínház elé Széri-Varga Géza szobrászművész készíthesse el Köpülő asszony témájú bronzszobrát bruttó 17,9 millió forintért. Ezzel határozat született a negyedbe tervezett utolsó, ötödik szoborról is. Valamennyi határozatot egyhangúlag fogadták el a képviselők.