Alexander De Croo, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és az Egyesült Királyság vezetőinek és energiaügyi minisztereinek részvételével a belgiumi Oostendében zajló csúcstalálkozóra érkezve hétfőn közölte, a megbeszélés középpontjában a biztonság áll, mivel az északi-tengeri infrastruktúrát, például a szélturbinákat és más létesítményeket a kémkedés és a szabotázsakciók is veszélyeztetik. Olaf Scholz német kancellár közölte, a közeljövőben az Északi-tenger az energiatermelés szempontjából a jelenleg ismerthez képest még fontosabb hellyé válik. A hidrogén felhasználása mellett a tengeri szél révén sok energiát lehet előállítani és továbbítani, ami egy nagy, országhatárokon átnyúló hálózat létrehozása által biztosítható – tette hozzá a német kancellár.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő közölte, országának nincsen tengerpartja, de az ilyen projektek finanszírozásához pénz kell. “Azért vagyok itt, hogy pénzt hozzak, és cserébe energiát szerezzek” – fogalmazott. Emmanuel Macron francia elnök közölte, a sekély Északi-tengeren a szélturbinák “nagy számban telepíthetők” a parttól nem túl messze. Átlagos szélviszonyok mellett is lehetővé teszik a zöld energia előállítását “különösen versenyképes” költségeken – mondta. Franciaország 2050-ig 40 gigawattnyi, tengeri szélenergia előállítására alkalmas szélerőmű üzembehelyezését tűzi ki célul a partvonalai mentén – tájékoztatott. “Ha 2050-re sikereket akarjuk elérni az energiaátmenetet területén, valamint meg akarjuk valósítani a szén-dioxid-semlegességet, akkor három pillérre van szükségünk: józan energiapolitikára, a megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint a nukleáris energiára” – tette hozzá a francia elnök.