Czepek Gábor úgy véli, hogy az olcsó energia korszakának jó időre vége, a kormány ugyanakkor továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti a háztartások védelmét az árrobbanással szemben. Lakossági rezsicsökkentésre az idei költségvetésből majdnem 1500 milliárd forint áll rendelkezésre, és a “betonbiztos” lakossági védelem mellett a rezsivédelmi alapból a gazdasági szereplők is számíthattak állami segítségre, nehézségeiket a meghirdetett vállalati programok jelentősen enyhítik – mondta. A magas hozzáadott értéket teremtő beruházásokról Magyarország akkor sem mondhat le, ha azok jelentősen növelik az energiafelhasználást. Becslések szerint 2030-ra az emelkedés mértéke elérheti az 55 százalékot – tette hozzá. Az államtitkár szerint a belföldi előállítású villamos energia alapja a paksi atomerőmű, üzemidő-hosszabbítására mindenképp szükség van. Magyarország energetikai álláspontját az utóbbi években egyre többen követik, az atomenergia létjogosultsága ma már uniós szinten is elfogadott – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy jelentős energiahordozó-lelőhelyek híján a gázellátás külföldi források nélkül nem oldható meg, erre azért is szükség lesz, mert a megújulóenergia-termelők nem egyenletesen állítanak elő áramot, kiegyenlítésükre a gázerőmű a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás. Az orosz gáz kiesése felborította az európai gazdaság egyensúlyát, a kontinens nem készült fel az energiaválságra, és hosszú távon a rendkívüli mértékű drágulást sem tudja finanszírozni – mutatott rá Czepek Gábor. Hozzátette: Magyarország energetikai mozgástere ugyanakkor jelentősen nőtt 2010 óta, hiszen a belföldi gáz- és villamosvezetékek összeköttetései a szomszédos államokkal nagy mértékben bővültek, így ma már a keleti piacok kiesése mellett is biztosítani lehetne a belföldi felhasználást. Az államtitkár szerint az energiaszuverenitáshoz hozzájárul az is, hogy a belföldi gáztározó-kapacitás a legnagyobbak közé tartozik Európában. A jelenlegi majdnem egyharmados, mintegy 3 milliárd köbméteres töltöttség már októberben elérheti az 5 milliárd köbmétert, ami az esetleges téli import leállást is fedezné.

A napenergia-termelés már most jelentős, a névleges összkapacitás a következő évtizedre elérheti a paksi erőmű teljesítményét. A háztartási méretű naperőművek hálózati csatlakozásának jogi rendezése hamarosan elkészülhet, és majdnem 1000 milliárd forintos hálózatfejlesztés várható – ismertette.     Czepek Gábor az energiatermelés bővítéséhez szükséges fejlesztések összegét 6 ezer milliárd forintra becsülte, ennyibe kerül az emelkedő fogyasztás fedezése, a megújuló energiatermelők és a kiegyenlítő villamos energiát adó üzemek létesítése, a hálózatfejlesztés, a geotermikus beruházások, az energetikai zöldítések, az energiahatékonysági korszerűsítések, a zöld ipari kapacitások kiépítése. Az “energetikai rendszerváltás” költséges, de Európa elkötelezte magát a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett, Magyarország számára pedig kiemelten fontos versenyképességi kérdés, hogy az energetikai kiszolgáltatottságát mérsékelve biztosítani tudja az ellátást – hangsúlyozta az államtitkár az MGYOSZ rendezvényén.