Az MVM Csoport nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat indít kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére a Borsod és Heves vármegyei helyszíneken – jelentette be hétfői közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A fejlesztések hozzájárulnak a beruházás-ösztönzést és munkahelyteremtést középpontba helyező iparpolitikai célok eléréséhez, a belföldi áramtermelés fokozásával erősítik Magyarország energiaszuverenitását. A korszerű létesítmények lehetővé teszik a földgáz és hidrogén hatékonyabb, a megújulók nagyobb arányú hasznosítását. A kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek előnye, hogy viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható – sorolta a minisztérium.

Az időjárásfüggő megújulók széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges. A tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitás rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is. A tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül. A fejlesztésekben a környezetvédelmi előírásoknak teljeskörűen eleget téve, ésszerűen hasznosulnak már meglévő infrastruktúrák. Így például a tiszaújvárosi építkezés barnamezős beruházásban, egy működésből korábban kivont, olaj-földgáz tüzelésű erőmű telephelyén valósul meg. A kivitelezés a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után kezdődhet meg, a munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év – ismertette az EM. A két új tiszaújvárosi blokk évente átlagosan 5200, míg a mátrai 3800 gigawattóra (GWh) villamos energiát termelhet majd. Az MVM Csoport 800 megawatt (MW) új, korszerű szabályozó-kapacitással járul hozzá a hazai villamosenergia-rendszer stabilitásának megőrzéséhez. A tervezett beruházások elősegítik a hazai áramtermelési arány fenntartását, növelését, a lakossági és ipari fogyasztói igények kielégítését, erősítik az ellátásbiztonságot, és előmozdítják a klímavédelmi, karbonsemlegességi vállalások teljesítését – sorolta az érveket az Energiaügyi Minisztérium.