Az AGEB (AG Energiebilanzen e.V.) kimutatása szerint Németország az idén az előző évinél 4,7 százalékkal kevesebb, 11 829 petajoule (PJ) energiát fogyasztott, ami 403,6 millió tonna kőszénegyenértéknek felel meg (Mtce = million tons of coal equivalent) és a német újraegyesítés óta a legalacsonyabb. Az előző évihez képest összességében alacsonyabb energiafogyasztás több, egymással ellentétes folyamat eredője. Az év folyamán egyre fokozódó gazdasági teljesítménycsökkenés közepette emelkedett a feldolgozóiparban egyes energiahordozók felhasználásának az aránya. Fogyasztásnövelő hatása volt a népesség növekedésének is: csak augusztusig a Németországban élők száma közel egymillióval nőtt. Másrészt az energiaárak hirtelen megemelkedése miatt rövid távon megtakarítást célzó magatartási változások következtek be, illetve közép- és hosszú távú energiahatékonyság-javító beruházások is történtek.

A megemelkedett energiaárak miatt egyes ágazatokban bekövetkezett termeléscsökkentés szintén hozzájárult az összesített energiafogyasztás csökkenéséhez. Az AG Energiebilanzen az energiafogyasztás teljes csökkenésének alig kevesebb mint egy százalékát tulajdonítja a 2021-hez képest melegebb időjárásnak. A hőmérséklethatással kiigazítva a németországi energiafogyasztás 2022-ben 3,9 százalékkal csökkent. Az ásványolaj fogyasztás 2022-ben összesen 3 százalékkal, 4160 PJ-ra (141,9 Mtce) nőtt. Az ásványolaj részesedése a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 35,2 százalékra emelkedett az előző évi 32,5 százalékról. A benzin fogyasztása mintegy 4 százalékkal nőtt, míg a gázolajé 1 százalékkal csökkent. A könnyű fűtőolaj értékesítése 14 százalékkal nőtt, mivel sok háztartás és vállalkozás növelte készleteit – egyebek között a földgáz helyettesítésére. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, 43 százalékkal nőtt. A vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége viszont 7,2 százalékkal csökkent.

A földgázfogyasztás közel 15 százalékkal, 2814 PJ-ra (96,0 Mtce) csökkent az idén, ami 2014 óta a legalacsonyabb szint. A földgáz részesedése a teljes primerenergia-fogyasztásban a tavalyi 26,6 százalékról az idén 23,8 százalékra csökkent. A kőszénfogyasztás az idén közel 5 százalékkal nőtt, és elérte az 1161 PJ (39,6 Mtce) szintet. A kőszén felhasználása az erőművekben több mint 16 százalékkal nőtt. A vas- és acéliparban a gazdasági teljesítmény romlása miatt mintegy 6 százalékkal kevesebb kőszenet használtak fel. A teljes primerenergia-fogyasztáson belül a kőszén részesedése 8,9 százalékról 9,8 százalékra nőtt. A lignitfogyasztás mintegy 5 százalékkal, 1185 PJ-ra (40,4 Mtce) nőtt. A lignitfelhasználás növekedése kompenzálta a villamosenergia- és hőtermelésben az egyéb energiaforrások csökkenő mennyiségét. A lignit részaránya az idén a teljes primerenergia-fogyasztásban 10 százalékra nőtt a tavalyi 9,1 százalékról.

Az atomenergia-termelés az idén a tavalyinak csaknem a felére csökkent. Az ok a 4000 megawatt (MW) összkapacitású grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőmű leállítása volt. A fennmaradó három erőművi blokk pedig októbertől visszafogta termelését, hogy biztosítani tudja a 2023. április 15-ig a folyamatos működést. Az idén az atomenergia a teljes németországi energiafogyasztás 3,2 százalékát fedezte a tavaly 6,1 százalék után.  A megújuló energiaforrások hozzájárulása a primerenergia-fogyasztáshoz 4,4 százalékkal 2034 PJ-ra (69,4 Mtce) nőtt az idén. A megújuló energiaforrások aránya a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 17,2 százalékra nőtt 15,7 százalékról.

A biomassza – amelynek részesedése a megújuló energiaforrásokból több mint 50 százalék – felhasználása 1 százalékkal nőtt a fosszilis források helyettesítése miatt. A vízerőművek termelése az elhúzódó szárazság miatt mintegy 13 százalékkal csökkent. A szélenergia-termelés viszont 12 százalékkal, a napenergia pedig 21 százalékkal nőtt. Németország az idén több áramot exportált, mint importált. A mérleg egyenlege 99 PJ, (3,4 Mtce). Az AG Energiebilanzen az egész évre az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának egy százalékos, azaz mintegy 7 millió tonnás csökkenésével számol. Az összesített csökkenés ellentétes tényezőkből tevődik össze. Az energiamix módosulása növelte a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást, a teljes felhasználás csökkenése viszont abszolút értékben mérsékelte.