Az ármérséklődés a gázárak korrekciójának és a magasabb megújuló termelésnek volt köszönhető – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal áprilisi villamosenergia-piaci jelentéséből. A másnapi piacokon tapasztalt ármérséklődés mellett azonban az éves árak tovább emelkedtek, mivel a kereskedők tartós európai gázpiaci szűkösségre és magasabb jövőbeli gázárakra számítanak. 2022 áprilisában az öt legnagyobb európai piac aggregált fogyasztása 2%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakához képest. A közép-európai régió fogyasztása ezt meghaladó mértékben, 3,2%-kal csökkent. A rögzített lakossági tarifának köszönhetően Magyarországon a magas árkörnyezet ellenére sem változott a fogyasztás nagysága. A stagnáló kereslet mellett a havi rendszerterhelés csúcsa 3,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A magasabb rendszerterhelés a hó elejei, átlagosnál hidegebb időjáráshoz kapcsolható; április 5-ig a fogyasztás mintegy 5,7%-kal volt magasabb.

Az öt legnagyobb európai piac termelése 1,7%-kal csökkent tavaly áprilishoz képest, a legnagyobb visszaesés a nukleáris termelésben volt. A német atomerőmű bezárások mellett a csökkenéshez hozzájárult, hogy Franciaország 61 GW-os nukleáris termelési kapacitásának április végén már a fele nem üzemelt a tervezett javítások és technológiai problémák miatt. A tavalyival összevetve kedvezőbben alakult a megújuló erőművi termelés, súlya 32%-ról 37%-ra emelkedett az öt nagy ország együttes termelésében. A német szélerőművi termelés áprilisban az előző hónaphoz képest mintegy 50%-kal nőtt. A hazai átlagos órás termelés 9%-kal volt alacsonyabb, mint márciusban, és 4,2%-kal mint tavaly áprilisban. Ezen belül a gáztüzelésű erőművek termelése 25%-kal volt alacsonyabb, amihez hozzájárult a Dunamenti Erőmű karbantartása.

A megújuló termelés dinamikusan bővült, április 13-án a naperőművi termelés napi maximuma 1806 MW volt, ami abszolút rekord, messze meghaladva a tavaly augusztusban mért 1407 MW értéket. Áprilisban az előző hónapi 23%-ról 26%-ra nőtt a magyar importszaldó. A legtöbb forrás Szlovákia és Románia felől érkezett, míg Szerbiába és Horvátországba jellemzően exportált Magyarország.