A dokumentum szerint 2030-ra a szél- és napenergia részaránya eléri a 80 százalékot a német energiaellátásban. Elkészült a megújuló energiaforrásokról szóló törvény (EEG) megfelelő módosítása is. Eddig az volt a cél, hogy az energiaágazatnak “jóval 2040 előtt” ki kell szállnia a fosszilis energiahordozók használatából. Robert Habeck gazdasági és éghajlat-változási miniszter az ütem felgyorsítását az ország orosz fosszilis energiahordozó-ellátástól való függetlenítése kulcsfontosságú elemének nevezte. Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter pedig a “szabadság energiáiról” beszélt. A dokumentum szerint a szárazföldi szélenergia kapacitása 2030-ra megduplázódik, és eléri a 110 gigawattot, a nyílt tengereken a szélenergia 2030-ra eléri a 30 gigawattos kapacitást, ami így nominálisan tíz atomerőmű kapacitásának felel meg. A napenergia több mint háromszorosára, 200 gigawattra nő. Annak érdekében, hogy a bővítést gyorsan végre lehessen hajtani, törvényben kell rögzíteni, hogy mindez “nyomós közérdek és az energiaellátási biztonságot szolgálja”.

A háztetőkre telepített napelemek támogatását meg fogják emelni. Ezen túlmenően, tekintettel a magas villamosenergia-árakra, az új naperőművek üzemeltetőinek extraprofitját az úgynevezett különbözeti szerződéseken keresztül kívánják érvényesíteni. Ezt Patrick Graichen államtitkár már korábban bejelentette. A közelmúltban ugyanis a nagyon magas villamosenergia-árak miatt a garantált átvételi árak egyre inkább elveszítették a vonzerejüket a befektetők számára, mivel a villamos energiát közvetlenül, még magasabb tarifák mellett is el tudják adni. A fogyasztók számára a kormány olyan törvényt is bevezetett, amely biztosítja, hogy a megújuló energiaforrások támogatását fizető EEG-pótlék eltörlése az áram árából a fogyasztókhoz is eljusson. Júliustól az illetéket közvetlenül a szövetségi költségvetésből finanszírozzák. Egy átlagos háztartás így évente mintegy 150 eurós költségtől mentesülhet, ha a szolgáltatók ezt teljes egészében továbbadják számára.

Az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli ülése előtt Habeck hangsúlyozta: “Az energiapolitika az biztonságpolitika”. Az orosz importtól való függőséget pedig fel kell számolni – mondta. “Aki háborúban áll, az nem megbízható partner.” Ezen túlmenően az energiapolitikai átállást európai szinten kell előmozdítani. “A megújuló energiák elterjesztése nemzeti és európai biztonsági kérdés” – mondta. Az ukrajnai háború miatt a német kormány is arra készül, hogy teljesen leállnak az orosz gáz- és olajszállítások. Ezért nem zárható ki teljesen, hogy az atomerőművek az idei év végére tervezett leállítása helyett tovább termeljenek – mondta, még ha ezt nem is tartja túl valószínűnek. Ennek tükrében a szénből való kiszállás 2030-ra tervezett időpontja is megkérdőjeleződhet.