A kelet-európai régióból Magyarország és Lengyelország került be a legvonzóbb negyven ország közé. A nemzetközi jelentés szerint a magyar piac folyamatosan növekszik, amiben a napelemes rendszerek elterjedésének is komoly szerepe van. Kiemelték, hogy Magyarország 2020-ra el is érte a korábban kitűzött célt, és a megújuló energiaforrások mostanra már az áramtermelés 14 százalékát biztosítják. A legutóbbi, állami támogatással indított napelemes program jelentős túljelentkezéssel zárult, így éves szinten 390 GWh energiatermelésre kötöttek szerződést. A közlemény idézte Heinczinger Róbertet, az EY adópartnerét, aki elmondta a lakossági napelemes pályázatok hatalmas sikere Magyarországon minden szereplőt arra ösztönöz, hogy más területen is alkalmazzák a megújuló energiaforrások támogatását. Magyarország kifejezetten jól teljesít a régióban, ám az uniós célok eléréséhez az ágazat további támogatásokat igényel – tette hozzá.

Közölték, Kelet-Európa is komoly lépéseket tett, hogy elérje a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A régió különböző piacai számára ugyanakkor jelentős feladat a megújuló energiatermelésre való átállás, amit geopolitikai akadályok is hátráltathatnak. Európa célkitűzése, miszerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ra az 1990-es szint 55 százalékára kell csökkenteni nehézséget jelent azoknak a gazdaságoknak, amelyek jelentős mértékben függnek a szénalapú energiatermeléstől. A karbonsemleges gazdaságra való áttérés érdekében uniós és kormányzati források egyaránt elengedhetetlenek a hálózatok fejlesztéséhez, illetve a technológiai és pénzügyi eszközök megteremtéséhez – olvasható az EY közleményében. AZ EY 2003 óta értékeli az országok vonzerejét a megújuló energia alkalmazása szempontjából (Renewable Energy Country Attractiveness Index – RECAI). Minden alkalommal a legvonzóbb 40 piacot rangsorolják az előre meghatározott szempontok alapján.