Az esemény középpontjában az a jövőbeli fejlődési irányokat bemutató tanulmány állt, amelyben a szakértők négy markánsan eltérő forgatókönyvet és azok hatásait vázolták fel 2050-ig kitekintve. Az elemzés fő kérdése, hogy a gazdaság a jövőben továbbra is a fosszilis készletek felhasználására fog-e alapozódni, ennek negatív környezeti kihatásaival, vagy a régió képes átalakítani termelési és fogyasztási szokásait kizárólag a megújuló módon képződő szerves anyagokra építve – írták. A szlovén agrárminiszter, Joze Podgorsek bevezetője után, a Visegrádi Együttműködés soros elnökeként Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte a közép- és kelet- európai országok biomassza-potenciáljának jelentőségét, aláhúzva azon törekvés kulcsfontosságát, hogy a biomassza ne csupán megtermelt alapanyagként, hanem minél magasabb hozzáadott értékkel bíró, környezetileg fenntartható, feldolgozott termék formájában fejlessze a vidéki gazdaságot. A konferencia a tárca közleménye szerint a szakértők által felvázolt elképzeléseket hét témakör mentén vizsgálta meg – érintve az agroökológia, az élelmiszertermelés, az erdészet és az édesvíz-felhasználás jövőjét, valamint a biomasszából előállított fejlett biokémiai anyagokban és a biomassza alapú energiatermelésben rejlő lehetőségeket. A fejlődési irányokhoz kapcsolódóan kitért a kutatási és oktatási feladatokra is.

Az agroökológiai szekció ülésén Juhász Anikó helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a Közös Agrárpolitika szerepére a biomasszával való fenntartható gazdálkodás új irányainak kijelölésében és előmozdításában. Magyarország, de általában a közép és kelet-európai országok szempontjából elengedhetetlen, hogy egyre intenzívebb ösztönzést kapjanak a biomassza alapú gazdaság fejlődését segítő programok és különösen fontos a kutatási és innovációs tevékenység átgondolt tervezése – közölte az AM.