Igazi napelemes forradalom zajlik Magyarországon, köszönhetően annak, hogy egyre többen ismerik fel a fotovoltaikus technológia környezetvédelmi és anyagi előnyeit. Egy megfelelően méretezett rendszerrel és az újra mindenki számára elérhető szaldós elszámolással lényegében nullára csökkenthető a család villanyszámlája. Mindezt ráadásul minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett. Csábító gondolat, hogy rezsiköltségek jellemzően legnagyobb szeletét kitevő fűtést is napelemekre alapozott elektromos megoldással váltsuk ki. Itt azonban közel sem egyértelmű, hogy jól járunk anyagilag, ezért érdemes számolni és alaposan felmérni az elérhető megoldásokat. Hangsúlyosan igaz ez régi építésű házak felújításakor. „Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű becenevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel.

Modern ajtókkal-ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Összehasonlításul ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul” – számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, aminek a kielégítéséhez jóval nagyobb napelemes rendszerre van szükség. A szokásos 8-10 helyett legalább 30, szigeteletlen házaknál akár 40-45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el. Ráadásul drágább és jóval hosszabb idő alatt térül meg. A szakértők tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg.

„Kellemetlen meglepetésre számíthatnak, akik a november 15-tel induló állami pályázat keretében akarják a napelemes fűtést megoldani. Ez ugyanis legfeljebb 5 kW-ig fedezi a rendszer árát. Ha nem tudnak saját forrásból is jelentős összeget hozzátenni egy nagyobb beruházáshoz, akkor többszörösére fog ugrani az áramszámlájuk. Hiszen ez a teljesítmény az éves energiaigényük felét sem fogja fedezni” – figyelmeztetett óvatosságra a szakértő. A fenti számítások azonban az elektromos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokra, fűtőpanelekre, villanykazánokra vonatkoztak. Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő klímaberendezéssel ennél valamivel jobb a helyzet. „Ezen technológiák lényege, hogy 1 kW villamos energiából 2,5-3 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét 5000, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni. Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni” – magyarázta a megoldást Kujáni Péter.

5 kW-nyi napelempanel persze ebben az esetben sem lesz elég: a ház méretétől és a szigetelés minőségétől függően hozzávetőleg 8-10 kW-tal érdemes tervezni. Ez a beruházás viszont szaldós elszámolás mellett már anyagilag is kifizetődő lehet a tulajdonosnak. A szakértő hangsúlyozza, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek, mert minden épület fűtési hőigénye teljesen egyedi. Függ a falak vastagságától, anyagától, a szigeteléstől, a belmagasságtól, de még attól is, hogy napos vagy árnyékos helyen fekszik. Mielőtt bárki belevágna a villanyfűtés tervezésébe, érdemes szakemberrel felméretni a ház energetikai paramétereit. Egy ilyen dokumentum tartalmában hasonlít az lakáseladáskor kért energetikai tanúsítványhoz és pontosan megmondja, mekkora éves fűtési energiamennyiségre van szükség.