A módosítás a napelemet vásárlóknak kedvez ismét, ugyanis egy rendkívül fontos kiegészítés történt. Jelen cikkünkben összefoglaljuk mire is érdemes odafigyelni, és milyen új lehetőségekkel lehet számolni.

MÓDOSULT A KORMÁNYRENDELET – ÚJ LEHETŐSÉG A NAPELEMEK TELEPÍTÉSÉBEN

Korábbi cikkünkben is beszámoltunk már arról, hogy a napelemes piacon nagy felháborodást keltett, hogy egyedüli felújítási (fejlesztési) tételként a napelemre határoztak csak meg költségkorlátot. A napelemeket értékesítő vállalatok hangot is adtak ennek, és a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) támogatásával hivatalos levelet is intéztek az illetékes minisztérium felé. A rendeletben meghatározott bruttó 450 000 Ft/kWp értékhatár megemelése azért is lett volna indokolt, mert kis rendszerméretnél – ami többnyire a lakossági igény fő irányvonala is – csak alacsonyabb műszaki feltételekkel, rövidebb garanciaidővel valósítható meg a napelemes rendszerek kivitelezése.

A megkereséssel sajnálatos módon a minisztérium nem értett egyet, viszont most lehetőséget teremtett egy olyan megoldásra, ami kedvezhet a lakossági igényeknek úgy, hogy a műszaki tartalom is magas színvonalat képvisel. A Kormányrendelet 5. Támogatható építési tevékenységek 7. §-a kiegészült azzal, hogy a „Napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén – a tetősíkba integrált, napenergia-hasznosítást biztosító tetőhéjazat kivételével – az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.” Vagyis a tetőbe integrált napelemes rendszerek esetében nem szükséges figyelembe venni a hagyományos napelemes rendszer telepítésére vonatkozó értékhatárt. Ezzel pedig biztosítható már a lakosság számára a kisebb rendszereknél is, hogy a műszaki tartalom a legkiválóbb legyen.

TETŐBE INTEGRÁLT NAPELEMES RENDSZEREK

Sokan talán még nem ismerik a tetőbe integrált napelemeket, pedig ezeknek a fent leírt támogathatóságon túl is számos előnyük van. Ezek a napelemes rendszerek nem a cserepek fölé épített tartószerkezeten kapnak helyet, hanem közvetlenül a tetőszerkezeten, így gyakorlatilag egy síkba helyezkednek el a paneleket körül ölelő cserepezéssel. A tetőbe integrált rendszer kompakt kialakítást tesz lehetővé, mivel a modulkeret egyszerre rögzítőként is szolgál. A felszereléskor a panelkeretnél fogva a napelemeket egyszerűen csak rá kell akasztani a tetőlécekre, majd a modulokat nút-féderes csatlakozással egymásba lehet tolni, és végül csavarkötéssel rögzíteni. Így nincs is szükség további rögzítő keretre. Mindez némiképp esztétikusabb megjelenést is kölcsönöz az ingatlannak, másrészt pedig felszámolja annak kockázatát, hogy a viharos szél a napelemek alá kapjon.

Mivel a tetőbe integrált napelemek alá nem kell cserepet helyezni, viszont a modulok biztosítják a megfelelő tetőfedést és a beázás elkerülését, így gyakorlatilag két legyet ütünk egy csapásra! A Kormányrendelet kiegészítése alapján feltételezhetjük, hogy a tetősíkba integrált, napenergia-hasznosítást biztosító tetőhéjazat kilowattonkénti egységköltsége magasabb, mint a hagyományos rendszerekre megszabott érték, viszont számos extra költséggel nem kell számolni. Gondoljunk csak bele: a napelemek viszonylag nagy felületük révén jelentős mennyiségű cserép felhelyezését teszik szükségtelenné, továbbá a panelek rögzítéséhez nincs szükség különleges tartószerkezetre sem. Ezzel a kialakítással pedig nemcsak a szükséges anyagráfordítás csökken, hanem a telepítési idő is!