Néhány évvel ezelőtt egyes szakértők úgy gondolták, hogy a kritpovaluták idővel a megújuló energia, például a napenergia világában is komoly szereplővé válnak majd.
Az áttörést ugyan egyelőre nem sikerült elérni, de még sok a lehetőség a két terület találkozásában, írta a greentechmedia.com. A Bitcoin 2009-es feltűnése óta egyre több és több kriptovaluta jelenik meg a piacon, a digitális fizetőeszközök terjedésével pedig nagyjából egy időre tehető az alternatív energiaforrások rohamos fejlődése. Csak idő kérdése volt, hogy a két, az innovációra igen érzékeny terület egybefonódjon, ez végül 2014-ben meg is történt.
Az első, a megújuló energia és a kriptovaluta találkozásán alapuló eszköz a német SolarCoin, amely egyfajta ösztönzőként szolgál a napenergiát alkalmazó termelők számára. A kriptovaluta azon magánszemélyeknek és vállalatoknak jár, akik napelemek segítségével állítanak elő áramot: minden megtermelt megawattóra elektromosságért egy-egy SolarCoin jár, amelyet később könnyedén átválthatunk Bitcoinra. A fizetség megszerzéséhez egy mérőóra beszerelésére, illetve megfelelő szolgáltatóra van szükség.
Mi is az a kriptovaluta?
A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni.
A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.
A projekt megindulása óta több alkalommal is tettek kísérletet, hogy a kriptovalutával támogassák a napenergiás programokat. 2018-ban az ACWA Power jelentette be, hogy bevezeti dél-afrikai és bulgáriai napelemparkjánál a digitális eszközt, 2019-ben pedig a német SMA Solar Technology tette lehetővé 260 ezer ügyfél számára a SolarCoin igénylését.
Bár az új típusú fizetőeszköz megjelenésekor sokan bíztak benne, hogy a megújuló energia és a blokklánc, illetve a kriptovaluták kapcsolata ígéretes lesz, egyelőre nem jött el az áttörés. A SolarCoin a Bitcoinhoz képest (1 Bitcoin / kb. 32.000 amerikai dollár) nem lőtt ki, története eddigi csúcsán, 2018-ban értéke csupán 2 dollár körül mozgott – azóta ráadásul árfolyama jelentősen csökkent. Ez részben annak tudható be, hogy a SolarCoin a Bitcointól egészen eltérő modellen alapul.
A korai sikertelenségek ellenére a kriptovaluták, illetve a blokklánc megközelítéssel továbbra is próbálkoznak a szektorban. A szintén napenergiára szakosodott dél-afrikai Sun Exchange például hasonló módon épített be egy energiatermelésen alapuló kriptovalutát a modelljébe. Az ilyen rendszerek ugyan egyelőre nem hozták el a kívánt forradalmat, az alternatív energia terjeszkedésének köszönhetően csak idő kérdése lehet, hogy a kriptovaluták ezen a területen is meghonosodjanak.