A napelemek többsége manapság szilíciumból készül, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a perovszkité lehet a jövő.
Az ásvánnyal olcsóbb, zöldebb, hatékonyabb paneleket hozhatnánk létre, az új módszer előtt azonban még nagyon hosszú út áll. Nick Rolston, a Stanford Egyetem szakértője szerint a perovszkit alapú technológiába már rengeteg pénzt öltek, a megoldás pedig jelenleg a forgalomba hozatal és a teljes képtelenség kereszteződésében jár. A kutató ennek ellenére reménykedik, hogy a következő években sorsfordító fejlesztések születhetnek. Rolston csapatával a közelmúltban egy új gyártási technikát dolgozott ki, mellyel felgyorsítható a perovszkit réteg előállítása – számol be az EurekAlert. A módszerrel hamar létrehozhatóak a stabil cellák, és azok könnyedén modulokba is rendezhetőek. A kutatók bíznak benne, hogy megoldásuk nagyban előlendítheti az ígéretes napelem-technológia fejlődését. A perovszkit cellák alapja egy vékony, szintetikus kristályos réteg, amely könnyű, hajlékony, illetve olcsó, és a szilíciummal ellentétben viszonylag alacsony hőfokon is kezelhető. Eddig csak kis, a való életben nehezen alkalmazható cellákat hoztak létre, a nagyobb méretek felé haladva ugyanis a hatékonyság és az élettartam is látványosan csökken.
Rolstonék új eljárása megoldást kínálhat. A technika lényege, hogy egy két fúvókával ellátott robotkarral gyorsan viszik fel a cella anyagát, majd azt hamar meg is szilárdítját. Az egyik fúvóka egy, a perovszkit kémiai prekurzorjaiból álló folyékony oldatot juttat az üvegre, a másik pedig plazmát fúj a rétegre. Rolston szerint hagyományosan nagyjából fél órán át kell melegíteni az oldatot, a plazma azonban pillanatok alatt képes létrehozni a folyadékból a fotovoltaikus cellát. A csapat a technológiával percenként 12 méternyi perovszkit réteget tudott létrehozni.
A szakértők úgy gondolják, hogy a gyártási folyamat további egyszerűsítésével, illetve a hatékonyság és ellenállóság növelésével egyre közelebb kerülhetnek az életképes perovszkit napelemek megszületéséhez. Rolston szerint ha létre tudnának hozni egy 30 évig működő modult, azzal 2 cent (nagyjából 6 forint) alá csökkenthetnék az áram kilowattóránkénti árát.