Kaderják Péter elmondta: a karbonmentes energiatermelés integrációját megkönnyítő power-to-gas (áramból gáz) technológiák támogatására a szaktárca eredetileg 4 milliárd forintot szánt, de a pályázatok magas színvonala és a jelentős túligénylés miatt a keretet 8 milliárd forintra emelték. Ezzel a támogatással a következő két évben öt mintaprojekt valósulhat meg, összesen csaknem 12,5 milliárd forint beruházási költséggel.

A naperőművek térnyerése miatt szükségessé váló innovatív hálózatfejlesztési megoldásokhoz, valamint akkumulátoros villamosenergia-tároló telepítéséhez 2,7 milliárd forintot nyertek el vállalatok, a támogatások 4,7 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítását segítik együtt. A hazai forrásból előállítható energiatermelés ösztönzése nem csak Magyarország 2050-re kitűzött klímasemlegességének eléréséhez járul hozzá, hanem az ország importigényének csökkentéséhez, így az ellátásbiztonság növeléséhez is – hangsúlyozta Kaderják Péter.

A power-to-gas technológiák támogatásáról az államtitkár elmondta: valamennyi projekt közös eleme, hogy a nagy mennyiségben termelt, egy adott pillanatban felesleges karbonmentes, zöld villamos energia hasznosítására nyújtanak megoldást. Gáznemű energiahordozóvá, hidrogénné vagy biometánná alakítják a villamos energiát, így az akkumulátoros technológiák lehetőségeihez képest jóval hosszabb ideig teszik tárolhatóvá. Az ilyen megoldásokra az időjárásfüggő napelemes termelés felfutásával egyre nagyobb szükség lesz, mert biztosíthatják az ingadozó villamosenergia-termelés befogadásához szükséges hálózati rugalmasságot – ismertette.

A minél nagyobb arányú karbonmentes áramtermeléshez nagy mennyiségű megújuló energiára van szükség, ennek kezelését, adott esetben tárolását tudják megoldani ezek a fejlesztések – fejtette ki Kaderják Péter. Kiemelte, hogy a nyertes vállalatok felsőoktatási intézményekkel, kutatóközpontokkal együttműködve valósítják meg a mintaprojekteket. Az államtitkár hangsúlyozta: a klímavédelmi célokat úgy szeretnék elérni, hogy közben a gazdaságfejlesztést is ösztönözzék, az energiaellátás biztonsága pedig ne kerüljön veszélybe. Mint mondta, ennek megvalósításához elengedhetetlen új megoldások megtalálása.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével meghirdetett energetikai innovációs pályázatok pénzügyi forrását a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételek klímavédelmi célú felhasználását szolgáló, az ITM kezelésében álló zöldgazdaság-finanszírozási rendszer biztosítja – jelezte Kaderják Péter.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a jövő a zöld gazdaság, illetve a zöld energia iparágban is arról szól majd, hogy a tudást létrehozók és a felhasználók, az egyetemi, kutatóintézeti ismeretek és a piaci igények hogyan kapcsolódnak össze; ennek létrejöttét támogatják az energetikai innovációs pályázatok.

mti