Sok szakértő véli úgy, hogy a klímaváltozás elleni harcban a kulcs a fosszilis energiahordozók elhagyása mellett a személyre szabott, helyben történő energiatermelés lesz. A napelemeket például beépíthetik az ablakokba, a járművekbe vagy a mobiltelefonokba, így az áramot ott termelhetik, ahol aztán el is használják.

Ehhez persze az kell, hogy a panelek könnyen kezelhetőek és átlátszók legyenek. A szakértők erre a célra már kifejlesztettek áttetsző fotovoltaikus (TPV) eszközöket, melyek a hagyományos napelemektől eltérően nem a látható fényt, hanem az ibolyántúli sugárzást hasznosítják.

A napelemeket „nedves” és „száraz” típusba is be lehet sorolni aszerint, hogy oldaton vagy valamilyen fém-oxid félvezetőn alapulnak-e. Utóbbiak – egyelőre legalábbis – megbízhatóbbak, olcsóbbak és környezetbarátabbak, ráadásul az UV sugárzás befogásában is hatékonyabbak lehetnek. Bár a technológia ígéretes, még sosem mérték fel a száraz TPV-kben rejlő valódi lehetőséget.

A dél-koreai Incshon Nemzeti Egyetem csapata a közelmúltban egy új, fém-oxid alapú, áttetsző fotovoltaikus eszközt tervezett – számol be az EurekAlert. A szakértők egy ultravékony szilíciumréteget helyeztek egy átlátszó cink-, illetve nikkel-oxid félvezető közé. Dzsoondong Kim, a csapat vezetője szerint céljuk egy nagy mennyiségű energiát előállító TPV eszköz megalkotása volt.

A fejlesztés a sima áttetsző termékekhez képest az elektromágneses sugárzás hosszabb hullámhosszait is képes hasznosítani, a fotongyűjtést pedig igen hatékonyan végzi. A rendszerben a töltött részecskék gyorsabban jutnak el az elektródákhoz, ráadásul az eszköz kevésbé fényes, például felhős napokon is képes energiát termelni.

A kutatók az eddigi eredmények alapján bíznak benne, hogy egy, a való életben is alkalmazható technológiára bukkantak. Kim szerint a TPV eszközöket rengeteg területen hasznosíthatnánk, kezdve az épületektől egészen a járművekig. A szakértők abban is reménykednek, hogy a legújabb technológiákkal, például a kétdimenziós félvezetőkkel, tovább fejleszthetik eszközüket.