Az üveghiány miatt egyre költségesebb és lassabb lehet a napelemek előállítása, ez pedig komolyan hathat az egyik legnagyobb gyártóra, Kínára.
A világ egyik vezető napenergiai vállalata, a Longi Green Energy Technology szerint egyre drágább és lassabb az új napelemek gyártása – számol be a Bloomberg. Elképzelhető, hogy mindez Kína nagyratörő zöld terveit is befolyásolja: az ázsiai ország az elmúlt időszakban egyre inkább elkötelezte magát a szénsemlegesség mellett, a megvalósítás azonban most veszélybe kerülhet.
Július óta 71 százalékkal nőtt az olyan üvegek ára, melyekkel a fotovoltaikus paneleket vonják be, a gyártók pedig képtelenek elég gyorsan előállítani a fedőlapokat. A jelenség fő oka az, hogy egyre több napelemekkel foglalkozó cég áll át a kétoldalú panelekre, amelyek ugyan növelik a teljesítményt, de több üveget is igényelnek. Az előrejelzések alapján 2022-re már piac felét ilyen dupla borítású napelemek fogják uralni.
A Longi arra kérte a kínai kormányt, hogy új gyárak létrehozásával orvosolja a problémát. Kínában működik a legtöbb napelemes vállalat, és a napenergiának komoly szerep juthat az ország zöld programjában. Kérdés, hogy az üveghiány miként befolyásolja majd a fejlődést.
Charles Jiang, a Longi ellátási láncának vezetője szerint amennyiben a napenergiás projektek gazdaságtalannak ítéltetnek, akkor késhetnek az újabb beruházások, ami végül a kereslet csökkenéséhez vezethet. Mint mondta, ha a gyártók tovább emelik az üveg költségét, a napelemes parkok nyeresége állami támogatás nélkül az elfogadható szint alá zuhanhat.
2018-ban az energiaigényes és igen szennyező üvegipar túltermelési problémákat mutatott, Kína ezért megtiltotta a további bővítéseket. A Longi és öt egyéb óriásvállalat múlt héten egyeztetett a kormánnyal, hogy függesszék fel a tiltást.
Napjainkban a panelek előállítási költségének nagyjából 20 százalékát már az üveg beszerzése teszi ki. Jiang szerint az üveggyárak lassú építése miatt jövőre a napelem-ipar a szükséges üvegmennyiség 20-30 százalékától eshet el, és az egyensúly csak 2022-re állhat vissza. Eközben óriási a nyomás a kínai napenergiai cégeken, hiszen az ország 2060-ra tűzte ki a szénsemlegesség elérését.