Hangsúlyozzák, a családok energiafüggetlenségét erősítő, rezsiterheit tartósan mérséklő fejlesztésekhez várhatóan 2021 júliusától lesz elérhető az újfajta támogatás. A saját célra történő, háztáji energiatermelés feltételeinek javítása hozzájárul a Klíma- és természetvédelmi akcióterv céljainak teljesítéséhez is. A napenergia szélesebb körű hasznosítása érdekében a támogatott háztartási kiserőművekre a jelenlegi szaldóelszámolás helyett bruttó elszámolást alkalmaznak majd.

Ismertetik, hogy a 2020 elején elfogadott Klíma- és természetvédelmi akcióterv 2030-ig legalább 6000 megawatt (MW) napenergia termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzi, a nagyerőművek mellett az egyéni fogyasztókra is számítva. Az Új nemzeti energiastratégia kiemelt célként jelöli meg a háztartások saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését. A dokumentumban rögzített ambiciózus törekvés, hogy a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kilowatt (kW) teljesítményű, háztetőre szerelt napelemmel.

A készülő program előre megadott beruházási értékhatárig biztosíthat vissza nem térítendő támogatást várhatóan a kevésbé fejlett régiókban élő, nagycsaládos háztartások számára napelemes rendszerek telepítéséhez és a fűtési rendszerek elektrifikálásához. A jogosultak pontos köréről, a támogatási intenzitás mértékéről és a támogatható rendszerek felső teljesítményhatáráról a következő hónapokban születhet döntés. A terveket az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell majd, a teljes feltételrendszer kialakítása és véglegesítése így 2021 első felében várható – írják a közleményben.

A vissza nem térítendő támogatásban részesülő projektek a jelenlegi elképzelés szerint már nem a jelenleg hatályos szaldóelszámolás, hanem a bruttó elszámolás szabályai között valósulhatnak meg. A szaldóelszámolásban az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell rendezni az áramszolgáltató felé. A bruttó elszámolásban a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa megtermelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg. Az új rendszerben a hálózatból vételezett energia árát az ellátási szerződés szerint számolják el, a lakossági fogyasztóknál tehát az egyetemes szolgáltatás egységárával egyezhet meg. A napelemes termelő által a hálózatba táplált energia átvételi árát szintén a későbbiekben szabják majd meg – tájékoztatott az ITM.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak. E beruházások finanszírozásához továbbra is a magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek rendelkezésére áll a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból finanszírozott kamatmentes energiahatékonysági hitel.

A minimum 10 százalékos önerővel igényelhető forrás a fűtési rendszerek korszerűsítése, szigetelés, nyílászárók cseréje mellett megújuló energiát hasznosító berendezések (napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk stb.) beépítésére is fordítható. A megvalósuló beruházások mérséklik a családok rezsiterheit, a megújuló energia hazai felhasználási arányának növelésével kímélik a környezetet, csökkentik Magyarország energiakitettségét, a fa-, szén- és földgáztüzelés kiváltása révén a helyi levegőminőséget, a települések élhetőségét is javítják – olvasható a közleményben.