Hasonló a helyzet a napelemekkel is, azt azonban nem tudni, hogy ezek pontosan mennyi madárral is végezhetnek. Egyes becslések alapján csak az Egyesült Államokban évente 138 ezer madár pusztul el azért, mert napelemeknek ütköznek. A jelenség nem csak az élővilágra jelent fenyegetést, az állatok akár a panelekben is kisebb károkat okozhatnak, írta az alternativenergia.hu.

Hogy jobban megértsék, illetve orvosolják a problémát, az amerikai energetikai minisztérium 1,3 millió dollárt adott az Argonne Nemzeti Laboratóriumnak egy madárfigyelő rendszer kiépítésére – áll az intézmény közleményében. Jelenleg az egyetlen módszer a madarak pusztulásának felmérésére az, ha az emberek bejárják a napelemparkokat, és egyesével megszámolják a tetemeket. Adam Szymanski, az Argonne Nemzeti Laboratórium munkatársa és kollégái most azon dolgoznak, hogy egy automatizált módszert hozzanak létre, egy ilyen rendszer ugyanis rengeteg értékes, gyalogosan nem begyűjthető adatot rögzíthet.

A csapat olyan kamerákat szeretne kifejleszteni, amelyek automatikusan észlelik a repülő objektumokat, majd megállapítják, hogy egy madarat vagy mást látnak-e. A rendszer arra is következtetni tud majd, hogy az adott madár ütközött-e, mindehhez pedig gépi tanulást és gépi látást alkalmaznának.

Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciát először be kell tanítani, amihez a kutatók nyolc kamera egy hónapnyi munkáját, napi tízórányi felvételt használnak fel.  A videókat több ezer rövid képsorrá alakítják, melyeket párhuzamosan dolgoznak fel, ezek segítségével pedig már be tudják tanítani a rendszert a madarak megfigyelésére.

Nagyon hasonló módszerrel hozzák létre azokat a rendszereket is, amelyek a drónok azonosítására alkalmasak, igaz, Szymanski szerint a madarak észlelése jóval nehezebb a szárnyak mozgása, illetve az állatok látszólagos megjelenésének folyamatos alakulása miatt. A szakértők bíznak benne, hogy a rendszerrel hatékonyan mérhetik fel, hogy mekkora veszélyt is jelentenek a napelemek a madarakra. Az adatokkal annak megértéséhez is közelebb kerülhetnek, hogy a panelek milyen módon téveszthetik meg az élőlényeket. A hosszú távú cél az, hogy a napelemeket a környezet számára még kedvezőbbé tegyék, hiszen a zéró emisszió mellett az állatok megóvása is fontos szempont.