Nagy Elek a NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság, a Dunántúli Napló, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Top 100 gála elnevezésű gazdasági évzáróján kiemelte: a Makronóm Intézet kutatása szerint a magyar középvállalkozások közül azok voltak az elmúlt évtized nyertesei, amelyek a tudásba fektettek, együttműködtek kutatókkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel; exportáltak, meg tudták fizetni a speciális tudású embereket, és így jóval magasabb hozzáadott értéket teremtettek. Szükségesnek nevezte egy gazdaságfejlesztő intézet létrehozását, megjegyezve, hogy “ebben az osztrákok is partnerek”. A kormányzattal való együttműködésük révén érkező 4,3-5 milliárd forintos támogatás egy része a tudásalapú kamara építésére szolgál – jegyezte meg. Nagy Elek a tudásalapú kamara mellett a kamara reformjának, jövőbeni fejlesztésének hét pillére közé sorolta a szolgáltatást, a hálózatban működést, a konzultációt a vállalkozásokkal, azok nemzetközi piacra segítését, a szervezeti működést és a partneri viszony ápolását a kormányzattal.

Kovács Árpád közgazdász, egyetemi tanár, a kormány Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja a globális világról, a magyar gazdaságról és az államháztartásról tartott előadásában arról szólt, hogy a világban egymással ellentétes folyamatok zajlanak, a korábbi globalizációs folyamat megtört, tömbösödés történik azon államok részvételével, amelyek ezen keresni tudnak. Európa elvesztette azokat a komparatív előnyöket, amelyek az együttműködésből, a nyersanyag- és az energiaellátás, valamint az ipari késztermékek, feldolgozóipari termékek kapcsolatából, a technológia és az energia találkozásából az elmúlt évtizedekben jólétet és páratlan felemelkedést hoztak számára – mondta.

A kontinens két meghatározó országa, Németország és Franciaország társadalmi és gazdasági krízisen megy át, és mivel Magyarországnak meghatározóak a kapcsolatai Németországgal, a német gazdaság történései a magyar gazdaságot is befolyásolják – tette hozzá. Kovács Árpád sajnálatosnak nevezte, hogy Európa “beszállt” az orosz-ukrán háborúba, mint mondta, ennek következményeit Magyarország is szenvedi, így kell 3 százalék feletti gazdasági növekedést elérnie, amely “hallatlan nagy feladat” 2025-re. A környezet- és klímavédelemről azt mondta, ma úgy látszik, nem érhető el 2050-re a klímasemleges állapot, vagyis az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás akkora legyen, amelyet a természet “el tud nyelni”, mert India, Brazília és más országok, amelyek fel akarják zárkóztatni a gazdaságukat, nem engedhetik meg maguknak a szükséges klímavédelmi programokat. Európa éllovas a klímasemlegesség elérésében a gazdasági teljesítményének csökkenése árán is, ha minden jól megy, el fogja érni azt, de a részesedése a világ gazdaságából az idei 10-14 százalékról 10 százalék alá csökken – közölte.

Ezen körülmények között kell Magyarországnak helytállnia, amihez megújulásra, modernizációs törekvésekre, a hatékonyság és a teljesítmények újragondolására van szükség – jelentette ki, megjegyezve: vége van a mennyiségi erőforrás-bevonási lehetőségeknek, a hatékonyság kerül előtérbe. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra emlékeztetett, hogy a Top 100-as rendezvények története Baranyában kezdődött több mint húsz évvel ezelőtt. Úgy vélte, a vármegyei Top 100 vállalkozás megérdemli, hogy köszöntsék és ünnepeljék, mert lehetővé teszik a vármegye fejlődését, “rajtuk áll, rajtuk bukik” a térség foglalkoztatása. Az eseményen bemutatták a Top 100 Baranya vármegye gazdasága 2024 kiadványt. Ebben a baranyai cégek 2023-as árbevétel alapján összeállított rangsorát az E.on Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezeti mintegy 145 milliárd forint nettó árbevétellel, második a gázkereskedelemmel foglalkozó Pannonenergia-Service Kft. mintegy 106 milliárd, harmadik a villamosenergiát termelő Pannongreen Kft. mintegy 95 milliárd forintos árbevétellel.