Áder János a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntős diákjainak tartott, Klímaváltozás és alkalmazkodás a mezőgazdaságban című előadásában közölte: a Kárpát-medencében a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait, mint a bolygón általában, ezért a magyar agráriumnak mielőbb alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy s világ mezőgazdasága a talajdegradáció miatt is kihívások előtt áll, amiatt ugyanis egyre kisebb terület áll az agrárium rendelkezésére. Az ENSZ kimutatása szerint évente 12 millió hektár termőtalajt veszít el a Föld, dollárban pedig a veszteség – az aszály, a degradáció és az erdőtűz miatt – 15 ezer milliárd dollárra rúg. A problémák fő okozója, a túlnyomórészt az emberi faj miatt zajló globális felmelegedés azonban nem fog megszűnni a következő évtizedekben sem, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátása nem fog csökkenni jelentős értékben – mutatott rá. Hozzátette, hogy a globális energia 84 százalékát jelenleg is fosszilis forrásból állítják elő. Áder János szólt arról, hogy a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedni fog, de míg világviszonylatban háromfokos melegedésre kell készülni, a Kárpát-medencében az évszázad végére akár öt fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedek átlagához képest.

A hatások kapcsán felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az elhúzódó aszályos időszakok, de egyben a villámárvizek is, miközben az Alföldön a talajvízszint folyamatosan csökkent a szárazság és a – részben illegálisan fúrt kutak okozta – emelkedő fogyasztás miatt. Kitért arra, hogy Spanyolországban az átfogó kormányzati koordináció hiánya és a törvényellenesen fúrt kutak miatt egyes területeken eltűnt a talajvíz. Ahhoz, hogy ez Magyarországon ne történhessen meg, fontos lenne minden kút legalizálása, azok monitorozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten – húzta alá. Elmondta, hogy az Alföldet ma már a téli aszály és a folyók esetében megfigyelhető eltűnő víztest problémája is sújtja. Utóbbi dél-európai országokban ismert, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, de már Magyarországon is van 37 ilyen – hívta fel a figyelmet. Éppen ezért lesz szükség az áradásokkor megjelenő többletvíz megtartására, újabb Tisza-menti tározók építésére, a szántóföldek egy részének visszavizenyősítésére – jelezte, hozzáfűzve: a regeneratív, talajmegújító mezőgazdasági technológiák alkalmazását is általánossá kell tenni. A volt köztársasági elnök kiemelte: a szántás nélküli gazdálkodás – amely Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is egyre elterjedtebb – javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, biológiai sokféleségét. Általa továbbá kevesebb műtrágyára, növényvédőszerre, gépre van szükség – mondta.

Áder János közölte: a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén bizonyosan nem lehet helyben változtatni, de meg lehet tanulni alkalmazkodni. Ez a szél és víz okozta erózió csökkentését, a talajmennyiség és -minőség megóvását és a fajtaváltást jelenti leginkább a mezőgazdaságban – emelte ki, hangsúlyozva: a ma délebbre honos fákat és termesztett növényféléket vagy a kipróbált, jelenleg génbankokban őrzött fajtákat kell a jövőben nagyobb mennyiségben termeszteni.