Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a csütörtökön, 371 szavazattal 240 ellenében és 30 tartózkodás mellett jóváhagyott tárgyalási álláspont az uniós tagállamok, nem uniós országok, kereskedők és gazdasági szereplők azon aggodalmaira reagál, hogy nem tudnának teljes mértékben megfelelni a szabályoknak, ha azokat 2024 végétől alkalmaznák. A rendelkezések célja, hogy biztosítsák: az EU-ban értékesített termékek ne olyan területekről származzanak, amelyeken erdőirtás történt. Elő kívánja mozdítani az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelmet azáltal, hogy megakadályozza az uniós fogyasztását olyan szarvasmarha-, kakaó-, kávé-, pálmaolaj-, szója-, fa-, gumi-, szén- és nyomtatottpapír-termékeknek, amelyek előállításához erdőirtás kapcsolódik. Emlékeztettek: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő – az EU területénél nagyobb terület – veszett oda. Az uniós fogyasztás a globális erdőirtás mintegy 10 százalékáért felelős. Ennek több mint kétharmadát a pálmaolaj és a szója teszi ki.

A jogszabály 2023. június 29. óta hatályos, rendelkezéseit a vállalatoknak 2024. december 30-tól kellene alkalmazniuk. Az álláspont uniós szintű elfogadása lehetővé tenné a nagyvállalatoknak és a kereskedőknek, hogy a rendeletből fakadó kötelezettségeiket 2025. december 30-tól, míg a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026. június 30-ig kelljen betartaniuk. A többletidő segítené a gazdasági szereplőket abban, hogy a szabályokat a kezdetektől zökkenőmentesen hajtsák végre anélkül, hogy a jogszabály céljait aláásnák – írták az EP-képviselők.

A közlemény szerint az Európai Parlament az erdőirtásról szóló uniós jogszabály módosítását célzó más javaslatokat is elfogadott, egyebek mellett az erdőirtás szempontjából “kockázatmentes” országok új kategóriáinak létrehozását a meglévő három kategória – “alacsony”, “normál” és “magas” kockázat – mellett. A “kockázatmentes” kategóriába sorolt országokra, amelyek stabil vagy növekvő erdőterülettel jellemezhetők, lényegesen kevésbé szigorú követelmények vonatkoznának majd, mivel az erdőirtás kockázata esetükben elhanyagolható vagy nem létezik. Az Európai Bizottságnak 2025. június 30-ig kell véglegesítenie az országok teljesítményértékelési rendszerét. Ahhoz, hogy ezek a módosítások hatályba léphessenek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek egyaránt jóvá kell hagynia a javasolt szöveget, majd azt hivatalosan ki kell hirdetni. A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye Gerzsenyi Gabriellát, a párt EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: az EP által javasolt határidő meghosszabbítása rossz hatással lehet az erdőkre, a rendelkezések alkalmazására már felkészült piaci szereplőkre, továbbá sokakban a jogbizonytalanság érzését keltheti. Véleménye szerint a kereskedőkre vonatkozó szabályozás enyhítésével a beszállítói lánc ellenőrzése nehezebbé válhatna, a “kockázatmentes” országcsoport bevezetésével egyes országok pedig kikerülnének a szabályozás hatálya alól, ami – mint aláhúzta – kockázatot jelentene és az országok között egyenlőtlenséget teremtene.

Kiemelte továbbá: a szöveg elfogadása esetén Magyarország jelentős gazdasági hátrányokkal szembesülhet, különösen az adminisztratív költségek, a piaci hozzáférés és a vidéki foglalkoztatottság terén. A magas megfelelési költségek negatívan befolyásolhatják a magyar szereplőket, különösen azokat, akik számára az erdőgazdálkodás és mezőgazdaság alapvető fontosságúak – hívta fel a figyelmet.