Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A kutatók által megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében. Az európai energiagazdálkodást több évig vizsgáló, átfogó nemzetközi kutatás eredményei a Nature Communications című folyóirat októberi számában jelentek meg, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék két munkatársa, José Campos és Munkácsy Béla társszerzőségével.

A tanulmány az energiagazdálkodás és az energiatervezés egy olyan dimenzióját – az úgynevezett elégségesség témakörét, vagy ahogy a kutatók mondják, az emberi tényező fontosságát – állítja az előtérbe, amely kulcseleme kellene legyen a stratégiai dokumentumoknak, általában mégis kimarad a kormányzati tervekből, hosszú távú műszaki elképzelésekből. A kutatás eredményeképpen 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiamodell készült, amely 2050-ig vázol fel a kontinens vonatkozásában alternatív energiaforgatókönyvet (Collaborative Low Energy Vision for the European Region / CLEVER). Munkácsy Béla az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a legtöbb ma születő energiaforgatókönyv a technológiai megoldásokra és a rövid távú pénzügyi vonatkozásokra fókuszál, és nem számol a bekövetkező társadalmi és környezeti hatásokkal.

Mint mondta, az energiastratégiákban nem foglalkoznak az energiával kapcsolatos hasznos ismeretek széleskörű terjesztésével, pedig ezekkel a gyakorlati ismeretekkel jelentősen csökkenthető lenne az energiafelhasználás, miközben az életminőség akár még javulna is.

Példaként említette, hogy

Magyarországon a háztartások 40 százaléka télen fával fűt, ennek ellenére csak kevesen ismerik a fatüzelés helyes gyakorlatát, így például a begyújtás helyes módját, pedig ezáltal akár harmadára csökkenthető a kiáramló füst mennyisége és jelentősen növelhető a fűtés hatékonysága. A kutató szerint az ilyen, természettudományos alapú, ugyanakkor a gyakorlati életbe jól átültethető ismereteknek az alkalmazásával jelentős mértékben visszaszorítható lenne a primer energiafogyasztás. A kutató szerint a legnagyobb kihívás ennek a praktikus tudásnak az átadása. Az oktatás szerepét kiemelve fontosnak nevezte, hogy már az általános iskolákban – például a természettudományos tárgyak oktatása során – találkozzanak a diákok azokkal az ismeretekkel, amelyekkel ésszerűen csökkenthető az energiafogyasztás. Elmondta, hogy ennek jegyében a közelmúltban zárult az a tematikus program, amelynek során a kutatók 9 hónapon át Bükkszentkereszten dolgoztak ki energiastratégiát, miközben általános iskolás korú gyerekeknek is tartottak foglalkozásokat a fenntartható energiafelhasználás lehetőségeiről, így például a fa tüzelésének helyes módjáról.

A kutatók felelőssége ebben az, hogy a felhalmozódó tudományos ismereteket segítsenek átültetni a hétköznapi gyakorlatba, az oktatásé pedig, hogy ezek a praktikus ismeretek bekerüljenek a tananyagba – tette hozzá.

A nemzetközi kutatás szoftveres energiamodellje szerint megfelelő intézkedésekkel 2050-re Európában akár 50 százalékkal csökkenthető lenne a társadalom energiaigénye 2019-hez képest, ennek 40 százalékához pedig elég lenne a már meglévő ismeretek minél szélesebb körben való propagálása és ezek alkalmazásának gazdasági motivációval történő elterjesztése.