Környezetvédelem

Az integrált vízgazdálkodást segítő magyar-szerb projekt indult a Tisza mentén

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az integrált vízgazdálkodást segítő magyar-szerb projekt indult a Tisza mentén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a 2026 augusztusáig tartó, 1,418 millió eurós (567 millió forintos) program költségeiből 1,205 millió eurót (482 millió forint) fedez uniós támogatás. A klímaváltozás következtében várhatóan jelentősen megváltoznak a hőmérsékleti viszonyok és a csapadék tér- és időbeli eloszlása. A szélsőséges időjárási események miatt megnő a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek gyakorisága és intenzitása a magyar-szerb határ menti térségben. Ezek a szélsőséges időjárási helyzetek és a hozzájuk kapcsolódó árvíz- és aszályesemények egyaránt jelentős fenyegetést jelentenek a Tisza vízgyűjtőjének ökoszisztémájára, infrastruktúrájára, gazdaságára és társadalmára. Az SZTE, az Újvidéki Egyetem Műszaki Kara, a Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Vajdaság Vizei Újvidéki Vízgazdálkodási Közvállalat együttműködésével indult ADAPTisa projekt célja folyamatos, megbízható adatokra épülő együttműködés kialakítása a magyar-szerb határ menti régió vízügyi és katasztrófavédelmi szakemberei között a hidrológiai kockázatok mérséklésére, valamint a régió alkalmazkodó- és ellenálló-képességének javítása érdekében.

A szakemberek új adatbázisok hoznak létre és hidrológiai modellek alakítanak ki, amelyek közvetlenül megalapozzák az árvizek és a vízhiányos időszakok előrejelzését és a korai figyelmeztetési rendszerek fejlesztését, és adatokat szolgáltatnak az árvizek és a vízhiányos időszakok negatív hatásainak mérséklését szolgáló és az alkalmazkodást segítő megoldások kidolgozásához. A projekt végeredményeként létrejövő Integrált Vízgazdálkodási Platform célja, hogy javítsa az árvizek és vízhiányos időszakok kezelésben részt vevő szervezetek koordinációs és reagálási képességét.

A következő két évben a lakosságot és a mezőgazdasági termelőket is megszólító közös kampányokat is szervnek, amelyek hatékonyan támogatják az éghajlatváltozás negatív hatásainak, valamint az ezek enyhítését célzó kezdeményezések bemutatását.

 

Kép: MTI/Balázs Attila