Tájékoztatásuk szerint a termelői hajlandóság és a vízügyi szakmai javaslatok (műszaki és vízkészlet lehetőségek) alapján a NAK szakemberei 5 különböző típusú mintaterületet választottak ki: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés vármegyében egyet-egyet, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében kettőt. A mintaterületeken gazdálkodó termelők számára szakmai workshopokat szervez a NAK, az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges műszaki projektdokumentációt készít a vízügyi ágazat. Ennek köszönhetően a vízvisszatartás szakmai támogatással valósulhat meg. Emellett az érintetteknek bemutatják a KAP Stratégiai Terv keretében hamarosan megnyíló vízügyi területet érintő felhívásokat is. A projekt amellett, hogy felhívja a figyelmet a termőterületen történő vízmegtartás fontosságára, bemutatja a fenntartható, természetes vízmegtartó megoldásokat is. A cél, hogy a mintaterületeken megvalósított termelői vízvisszatartás gyakorlatát később más termelők is megismerjék, akik a vízmegőrzésben gondolkodnak. Az Agrárminisztérium megbízásából az Agrárközgazdasági Intézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a MATE Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja és a NAK falugazdász-hálózata tavasszal végzett országos felmérést arról, hogy mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken a gazdák milyen hajlandósággal viszonyulnak a vízvisszatartáshoz, illetve mit tudnak róla.

A felmérés a természeti-környezeti és műszaki szempontok alapján kijelölt, 40 ezer hektár mélyfekvésű, potenciálisan vízvisszatartásra alkalmas területhez kapcsolódott. A kérdőív kitöltésére rendelkezésre álló idő – alig 1 hónap – alatt, a mintegy 11 ezer potenciálisan érintett termelőből több mint 10 ezer adott választ. Ez is jól mutatja, hogy a klímaszélsőségek okozta problémákra mielőbb választ kell találni – írták. A válaszadók 80 százaléka fontosnak tartja a termőterületi vízmegtartást, fele hajlandó az érintett terület hasznosításának megváltoztatására, ahol előnyt élvez a vizes élőhelyek és gyepterületek kialakítása, de az agrárerdészeti rendszerek és energiaültetvények is szerepet játszanak.

A megvalósításhoz azonban a termelőknek szükségük van szakmai és anyagi támogatásra is, emellett szükség lenne műszaki fejlesztésekre is. A termelők körében a vízelvezető árkok, csatornarendszerek és vízkormányzást szolgáló műtárgyak kialakítására, valamint ezek fejlesztésére mutatkozik a legnagyobb igény – közölte a NAK.