Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Minden tonna elégetett hulladék után 250 kilogramm salak és hamu marad vissza, melyek aztán a hulladéklerakóba kerülnek. Jelenleg viszont nincs biztosítva ezen erőforrások további felhasználása. Ezen szeretnénk változtatni. – mondta Josef Thon, az MA48 osztályvezetője.

A salakból például építőanyagokat lehet előállítani, ehhez az első prototípusokat már sikeresen elkészítették. Az égésből keletkezett hamu ezenkívül értékes nyersanyagokat, például foszfort tartalmaz, ehhez pedig a jövőre nézve olyan eljárásokat szeretnének kifejleszteni, amelyekkel ezt az anyagot ki lehet vonni a hamuból és később a mezőgazdaságban felhasználni.

A Pfaffenau hulladékégető üzem működése jelenleg így zajlik: Miután a hulladékgyűjtők a hulladékot a
18.000 köbméteres bunkerbe töltik, két daru segítségével összekeverik azt, és egyenletesen elhelyezik
az égetőrostélyon, majd körülbelül 1000 Celsius-fokon elégetik. Az így keletkezett hőt egy gőzturbina
működtetésére használják, amely villamosenergiát termel. A még forró gőzt hőcserélőkben lehűtik,
majd a távfűtési hálózatba vezetik. Az égés során felszabaduló füstöt négy lépcsőben szűrik ki. Először
egy elektrosztatikus szűrő távolítja el a töltött részecskéket, majd a füstöt folyadékkal mossák át a
savak és lúgok eltávolítására. Ezután áthalad az aktívszénszűrőn, végül pedig egy az ún. DeNox
rendszeren, amely minimalizálja a nitrogén-oxid-koncentrációt. A végén ez a füstgáz tisztább, mint az
üzemen kívüli normál levegő.

A simmeringi Pfaffenau hulladékégető üzemet 2008 szeptemberében nyitották meg, működésének
kezdete óta évente a 250.000 tonnányi bécsi hulladékból mintegy 65 gigawattóra villamos energiát és
410 gigawattóra távhőt állítanak elő. A megtermelt hőmennyiség körülbelül 50.000 bécsi háztartás éves
fogyasztásának felel meg, a keletkező villamos energiával pedig mintegy 25.000 háztartást lehet ellátni.