Környezetvédelem

30 éve épült házban él? Jó hírt kapott!

Olyan rendszert fejlesztettek ki, amely víz alapú hőszivattyút, napenergiát és termikus energiatárolást kombinál.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Olyan új, vízforrás-hőszivattyús (WSHP) rendszert fejlesztettek ki a római Sapienza Egyetem vezetésével, amely integrálja a fotovoltaikus hőenergiát (PVT) és a termikus energiatárolást (TES) fűtés, hűtés, használati melegvíz-előállítás és villamosenergia-termelés céljából – számol be a PV Magazine. A megoldást az EU által finanszírozott RESHeat kutatási projekt keretében hozták létre, ennek célja a megújuló és energiahatékony fűtési, hűtési és melegvíz-előállítási módszerek azonosítása. A rendszer egy vízforrás-hőszivattyúból áll, amelyet hűtött fotovoltaikus panelekkel, két tárolóegységgel és egy ventilátorkonvektorral kombinálnak. A javasolt rendszerkonfigurációban a fűtési szezonban a panelek alacsony hőmérsékletét a hőszivattyú hideg oldalának feltöltésére használják. A hűtési szezonban ezzel szemben a panelekből származó magasabb t ahő használati melegvíz-előállító rendszerbe továbbítják. A kutatók 184 szimulációt végeztek, hogy meghatározzák a rendszer komponenseinek ideális méretét. A rendszert egy 13 lakást tartalmazó, 1980 körül épült szociális lakóépületben akarták telepíteni az olaszországi Palombara Sabinában.

A jelenleg központi gázfűtési rendszerre támaszkodó épület téli és nyári hőterhelése 61 kilowatt, illetve 65 kilowatt, a használati melegvíz-fogyasztása pedig 55 liter per fő. A kutatók megállapították, hogy a legjobb rendszerkonfiguráció 75 darab, összesen 25 kilowatt teljesítményű PVT panellel érhető el 15 stringre (füzérre) osztva, a forrásoldalához csatlakozó 3 köbméteres puffertartállyal, valamint 1,5 köbméteres használati meleg víz hőtárolóval.

Érdemes hozzátenni, hogy a rendszer elsősorban enyhébb éghajlatú régiókban alkalmazható, ott viszont alkalmas lehet a korábbi épületek korszerűsítésére. A szakértők a megoldást az 1970-es évektől az 1990-es évekig épült szociális lakásállomány esetében alkalmaznák. A cél az, hogy az energiahatékonyság javítását legalább 5-ös szezonális COP-értékkel, illetve 70 százalékban megújuló forrásokból érjék el.

 

Kép: Sapienza University of Rome, Energy, Common License CC BY 4.0