Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

„Eddig az ibiszfélék egy közeli mesterséges költőfalban fészkeltek. Ez egy áthidaló megoldás volt az
eredetileg állatkertekből származó madarak számára, hogy megtanulják, hogy a térségben is tudnak
költeni. A cél azonban kezdettől fogva az volt, hogy az északi kopasz ibiszek, vagyis a tarvarjak
visszatérjenek természetes költőhelyükre. Az utolsó fontos mérföldkő most elérkezett” – mondta
Stephan Hering-Hagenbeck, a Schönbrunni Állatkert ügyvezető igazgatója A Bodeni-tónál található
tarvarjúkat 2014 és 2019 között az első EU LIFE-projekt keretében telepítették vissza. A
természetvédelmi erőfeszítések részeként a kampány csaknem felére csökkentette az illegális
madárvadászat okozta veszteségeket. Bár a projekt célkitűzéseit sikerült elérni, a modellezés azt
mutatta, hogy egy ekkora populáció még nem képes önállóan fennmaradni, ezért újabb erőfeszítésekre
volt szükség. Ekkor került sor a 3D modellezésre: „A bábuk elkészítéséhez egy tarvarjú 3D-szkenjét
vettük alapul. A modelleket ezután rétegről rétegre építettük fel a 3D nyomtatónkkal” – magyarázta
Katrin Vohland, az NHM Wien főigazgatója.

A maketteket február végén a Waldrappteam egyesület a Donau-Heuberg hegyi mentőszolgálattal
együtt helyezte el a több, mint húsz méter magasan lévő sziklamélyedésbe. Ennek eredményeként
jelenleg öt fészkelő pár nevel egy tucatnyi fiókát a mélyedésben. „Várhatóan a fiatal tarvarjúk augusztus
közepén hagyják el a fészküket. Ősszel szüleikkel együtt indulnak el a toszkánai telelőhelyükre, így
megtanulják a vándorlási útvonalat, és remélhetőleg később saját fiókáikkal majd hozzájárulnak a
vadon élő kolónia növekedéséhez a Bodeni-tónál” – mondta Anne-Gabriela Schmalstieg, a
Waldrappteam támogatói egyesület munkatársa. Az európai stabil tarvarjú-populáció kialakítása
érdekében idén is szabadon engednek állatkertekben született fiatal madarakat. Jelenleg 36 fiatal
tarvarjút szoktatnak emberi gondozóik egy ultrakönnyű repülőgéphez, amelynek segítségével
megmutatják nekik az andalúziai telelőhelyre vezető utat.

Az északi kopasz ibisz, másnéven tarvarjú a világ egyik legveszélyeztetettebb madárfaja, amely
Európában a 17. században pusztult ki. A Schönbrunni Állatkert 2002 óta támogatja e lenyűgöző madár
kutatását és visszatelepítését, és 2022 óta pedig ők irányítják a LIFE projekt második szakaszát. Az
északi kopasz ibisz egy vándormadár. A telelőhelyre vezető repülési útvonalat a szüleiktől kell
megtanulniuk életük első évében a fiókáknak, ezért is fontos a vándorlásukat a bábukkal és a
szimulációval segíteni.