Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja “tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia.Előbbivel kapcsolatban sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben, azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti.

Kifejtette, hogy a magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni.  Tájékoztatása szerint ezáltal az imént említett részarány 70 százalékra emelkedik, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente. Ekképpen pedig a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik. Arra is kitért, hogy a beruházás háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten. Az építkezés és a működtetés pedig a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP). Aláhúzta, hogy a karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki. Arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van, miután egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, s rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés.

Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon – fogalmazott.

Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni.

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk – összegzett.

A miniszter kijelentette, hogy a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség, az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni. Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása. Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte. Érintette a földgázbeszerzéseket is, és rámutatott, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében.