Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Kiss Ernőt, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNSZSZ) elnökét kérdezték a Portfolio Checklist vasárnapi különkiadásában, amelyet a Portfolio szemlézett. Kiss Ernő és kollégái nemrégiben egy szakmai rendezvényen vettek részt, a fórumon arra keresték a választ, hogy miként kellene az MNSZSZ szerint nekik kedvezni, hogyan kellene az energiamixben és a magyar villamosenergia rendszer fejlesztésében a kormánynak az energetikai átalakulást jól-jobban támogatnia. Az energiaügyi minisztérium államtitkára több alkalommal kikérte a véleményünket, (…) Sokszor megfogadják a tanácsainkat, de sokszor hoznak olyan döntéseket, amik kevésbé találkoznak a napelemes iparág érdekeivel” – mondta Kiss Ernő, aki szerint utóbbira jó példa a 2022-ben elrendelt visszatáplálási stop. A szakértő kiemelte: a napelemipar érdeke az lenne, hogy a hazai áramtermelés az elérhető legnagyobb mértékben kiváltsa a villamos energia importot. Ehhez a napenergiás befektetők és fejlesztők saját forrásaikat hajlandók beforgatni, akár a hálózat rugalmasságának növelésébe is. Kiss Ernő szerint meglepő, hogy a 2021-ben meghirdetett első, majd a nemrég zárult második tenderen is az ezt a hajlandóságot nem támogató döntés született.

A MNSZSZ egy tagvállalatának tanulmánya alapján ha a magyarországi villamos energia rendszerben hagynák megoldani az időzített kitárolás kérdését (vagyis hogy az áramtermelési csúcs idején keletkezett energiát akkumulátorokban tárolják el az esti fogyasztási csúcs idejére), akkor a napelemes túltermelési csúcsok kezelése akár egy éven belül is megtérülő beruházás lehetne. „A befektetők jönnének, meg tudnák építeni ezt saját forrásaikból, és mégsem kaptak új csatlakozási lehetőségeket” – nyilatkozta Kiss Ernő, hozzátéve, hogy hálózatfejlesztésre nyilvánvalóan szükség van, de a beruházásokat a lehető legolcsóbb villamosenergia termelési módokra kellene szabni.

A kormány jelenleg nem engedélyezi az újabb naperőműveket, így az új hálózati csatlakozási szerződések kiadása évekre megakadt. A napelemes erőműveket építőknek 2026-ig biztosan van munkája a korábbi projektek tényleges befejezéséig, ezután azonban kérdéses, hogy mi vár a beruházókra és rendszerépítőkre. Elképzelhető, hogy előbbiek oda mennek majd, ahol rohamléptékben fejlődik a hálózat – Horvátországba, Romániába, Ausztriába vagy éppen Németországba.