Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Hangsúlyozta: az ukrán import miatti piaci zavarok és a magas inputköltségek miatti nehéz gazdasági helyzetben a gazdálkodók termelési mozgásterét bővítő lehetőséggel hazánk is élni fog. A kiharcolt derogáció – melynek jogi szabályozását kedden hirdette ki az Európai Bizottság – lényege, hogy a mezőgazdasági termelőknek elegendő mindössze 4 százaléknyi nem termelő területet kijelölni szántóföldjeik esetében a HMKÁ (helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) 8. számú előírás keretében, és ezt a kötelezettségüket is akár teljes egészében teljesíthetik növényvédő szer használata nélkül termesztett nitrogénmegkötő növényekkel vagy másodvetéssel – emelte ki az államtitkár.

A szabályozás alapja, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti támogatási időszakának keretei között a (HMKÁ) fenntartását segítő előírások az egyes támogatásokat igénylőkre nézve kötelező jellegűek. Az Európai Bizottság keddi döntése a feltételesség szabályrendszerének HMKÁ 8. számú előírása könnyített teljesítését teszi lehetővé idén, ahova többek között a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás, valamint a védett tájképi elemek megőrzésének előírása is tartozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy parlagon hagyott terület nélkül is megfelelhetnek a gazdálkodó ennek a HMKÁ szerinti kötelezettségüknek. További könnyítés, hogy a másodvetésekre korábban főszabályként alkalmazandó 0,3-es szorzótényezőt is felemelték az idei év tekintetében 1-re, tehát a másodvetéses teljesítésnél sem kell nagyobb területtel számolni.

Az ily módon megváltozott alapkövetelmények miatt lehetőség nyílik az idei évben az Agro-ökológiai Program (AÖP) megfelelő szántóföldi gyakorlatát is kiigazítani. Tehát az a gazdálkodó is élhet a 8. számú HMKÁ előírás keretében megnyíló derogáció lehetőségével, aki az AÖP-ben a szántóterület meghatározott arányának nem termelő területként történő kijelölését választja –  hívta fel a figyelmet az államtitkár. “A kései brüsszeli döntés ellenére az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdálkodók számára könnyítést jelentő átmeneti szabály alkalmazása mellett, ezért élni fogunk az uniós jog adta lehetőséggel, és megtesszük a szükséges kiigazításokat a végrehajtáshoz elengedhetetlen nemzeti jogszabályainkban. Mindez természetesen nem elegendő eredmény az adminisztrációs terhek csökkentése terén, ezért hazánk számos új javaslattal fog élni ezen a területen” – hangsúlyozta Feldman Zsolt.