Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A magyar időjárás megfigyelése révén jutnak tetemes összegekhez dán energiakereskedők – írta meg a Válasz Online Javier Blas Bloombergen megjelent cikke nyomán. 2023 késő őszén egy dániai kereskedő néhány perc alatt több millió eurót keresett a magyar árampiacon szoftverek segítségével, a hazánkban váratlanul megjelenő nagy köd idején. Blas írásában olyan Dániában bejegyzett, összesen alig pár száz főt foglalkoztató céget mutat be, amelyek jelentősen felforgatják az európai árampiacot. A helyszín nem véletlen: először Dániában liberalizálták az árampiacot, és itt alapították az első robot alapú kereskedőházakat. „Elképesztő pénzt csinálnak, milliárdokat lehet most keresni az árammal Európában” – nyilatkozta Mogens P. Sorensen dán piaci szakértő. Az érintett vállalatok elképesztő ütemben növekednek, és jórészt robotok segítségével üzletelnek. A cégek összesített profitja 2020-ban 120 millió euró volt, 2021-ben nem egészen 1 milliárd, míg 2022-ben már 5 milliárd euró.

Az időjárást kell figyelniük

Magyarországon az aarhusi PowerMartnak és az aalborgi Nidhognak van engedélye áramkereskedésre. A Nidhog anyavállalata, az Yggdrasil történeti adatokat, illetve az időjárási előrejelzések és az áram árának összefüggéseit elemzi, a cég az ezeket az információkat felhasználó algoritmus „jóslataiból” profitál. Az előrejelzésből kiinduló modell alapja a megújuló energiaforrások gyors terjedése. Európában elsősorban a szél- és napenergia van előretörőben, csakhogy ezen technológiák az időjárástól függnek. A kilengések hatásait a kontinens hálózatainak rugalmas összekapcsolásával semlegesíteni lehetne, de itt egyelőre nem tartunk. Szélcsendes vagy felhős időben a megújulók helyére beléptetett termelők árama drágább – legrugalmasabban gázerőműveket lehet bekapcsolni, a gáz ára azonban a 2020-as évekre igen magas lett.

Az áringadozás elképesztő szélsőségeket hozott az elmúlt években Európa-szerte, és ez különösen igaz Magyarország esetében. Ennek fő oka az, hogy a szélerőművek kvázi hiánya miatt a magyar árampiac az egyik legkönnyebben spekulálható az egész EU-ban. Ha valaki jól tippeli meg, mikor lesz felhős vagy verőfényes idő hazánk területén, az sokat kereshet a magyar áramtőzsdén: amikor süt a nap, akkor túlkínálat alakul ki, ami leviszi az árat; borús idő esetén viszont az ország azonnali jelentős importra szorul, és be kell kapcsolni a tartalék gázerőműveket, ami gyors áremelkedést okoz. Igazán nagyot azzal kaszálhatnak a traderek, ha pontosabban jósolnak, mint mások.

A cégek nemcsak előrejelző intézetek szolgáltatásaira fizetnek elő, hanem egyéb adatokat, például közösségi médiákban előforduló fotókat is felhasználnak automatizált rendszereikben. Az iparág legnagyobb vállalkozása, a Danske Commodities a nap legforgalmasabb időszakában percenként 1 millió sornyi adatot dolgoz fel számítógépeivel, és ezek alapján napi 25 ezer alkalommal vesznek vagy adnak el áramot a különböző tőzsdéken. A cég fő tulajdonosa az Equinor nevű energetikai óriásvállalaton keresztül a norvég állam.

Ezért éri meg Magyarországon

Magyarországon a kereskedőknek elég a napra figyelniük, hiszen hazánkban a naperőművek több mint 10, a szélerőművek ugyanakkor csak 1 százalékát biztosítják a teljes fogyasztásnak. Noha tavaly decemberben lazítottak a szélenergiára vonatkozó szabályokon, Lantos Csaba energetikai miniszter a parlamentben azt mondta, hogy 2029 előtt valószínűleg nem épülhetnek még így sem új szélerőművek a sok napelemes igény miatt. 2023-ban jelentősen megélénkül a napon belüli üzletkötés az áramtőzsdén, a HUPX statisztikája alapján 2022-höz képest 59 százalékos volt a növekedés. A napon belüli üzletelés tipikusan az algoritmussal dolgozó kereskedők terepe. A robotokon alapuló kereskedelemnek egyébként nem pusztán hátrányai vannak. Ezek a rendszerek elvben gyorsabban kiegyenlíthetik a keresleti és kínálati igényeket, sőt az árakat is levihetik. Igaz, a robotok révén olyan területeken is lehet pénzt keresni, ahol korábban hús-vér emberekkel nem.