Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A légszennyezettség – amely okozója is az éghajlat változásának – szintén éveket rabolhat el az életünkből. Továbbá olyan összetett következményekkel is számolni kell, mint például bizonyos betegségeket terjesztő ún. vektorok (pl. szúnyogok) elterjedése, új földrajzi helyeken való megjelenése, vele együtt pedig a malária vagy a dengue-láz nagyobb terjedése. A különösen sebezhető területeken pedig maga az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben lehet, például a tengerszint emelkedése vagy a trópusi ciklonok pusztítása miatt. A negatív hatások azonban mérsékelhetők az adatok gyűjtésével és előrejelzések készítésével, amelyeket korai figyelmeztető rendszerekhez használhatunk, valamint egyre több alkalmazás és platform segíti az egyéneket is.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést,
megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a
hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például:

• a tiszta levegő és víz,
• az élelmiszerbiztonság,
• a megélhetés, vagy
• eleve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség.

A hőstressz, az élelmiszer- vagy víz eredetű fertőzés, a vektorok által terjesztett betegségek, a légszennyezés, az élelmiszerellátás bizonytalansága (aszály, hőség), a nem megfelelő higiéniai hozzáférhetőség mind problémát jelentenek. Sőt, a mentális egészségre is káros lehet az éghajlatváltozás, hiszen egyes esetekben indokolttá teheti például adott lakóterületek evakuációját. A növekvő időjárás-, klíma- és víz-eredetű egészségügyi veszélyek miatt az egészségügyi szektornak egyre inkább megbízható információra lesz szüksége, hogy ellenállóbb legyen a klímaváltozással szemben. Habár a nemzeti meteorológiai/hidrológiai szolgálatok 74%-a szolgáltat információt az egészségügyi szektornak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tagok csupán 14%-ának van formalizált megegyezése az egészségügyi minisztérium és a meteorológiai szolgálat között az adatok megosztására és az együttműködésre vonatkozóan.

Az egészségügy és a klímaváltozás témakörét járja körbe a WMO 2023-as jelentése, a már meglévő jó gyakorlatokat is bemutatva. Például az exeteri egyetem és partnerei kifejlesztették az ún. „Local Climate Adaptation Tool”-t, amely adatokat ad a döntéshozóknak, hogy megértsék az éghajlat változását és megfelelő adaptációs terveket támogathassanak. Az ingyenes eszköz egyelőre prototípus állapotban van, célja, hogy a felhasználók információt kapjanak, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a klímaváltozásnak a lokális környezetükben, továbbá ajánlásokat is megfogalmaz a megfelelő alkalmazkodáshoz. Például a biciklis utak tervezésekor árnyékos útvonalat keres a forró nyári napokon, vagy az erős széllel szembeni védelmet biztosítja télen.

További jó kezdeményezés például a SunSmart Global UV applikáció, amely a tartózkodási helyünk
alapján ad védelmi tanácsokat az UV sugárzás ellen.

Szélsőséges hőmérsékletek

A szélsőséges időjárási helyzetek közül az extrém hőség okozza a legtöbb halálozást: 2000 és 2019 között ez az érték 489 ezer fő volt egy évre vetítve, amely elsősorban Ázsiát és Európát sújtotta. A probléma jóformán az összes lakott területet érinti – a világ népességének fele az elmúlt évtizedben átélt legalább egy rekord hőmérsékleti maximumot. 2003-ban és 2010-ben Oroszország, 2019-ben és 2020-ban Ausztrália, 2021-ben Észak-Amerika, 2022-ben Kína és Európa szenvedte el elsősorban a hőség okozta megterhelést.

A hőhullámok ráadásul túlmutatnak a közvetlen hatásokon: például a turizmus eltolódhat a nyári időszakról más hónapokra a hőség miatt, illetve a munkaképességünkre is befolyással bír, hiszen a produktivitást is csökkentheti, így aláásva a megélhetést és a jóllétet is. 2021-ben a hőhullámok miatt potenciálisan 470 milliárd munkaóra veszett el globálisan – ez 37%-os növekedést jelent az 1990–1999-es időszakhoz képest, a bevételt illetően pedig 669 milliárd USD kiesést okozott. Ebből az összegből az USA-ban átlagosan kb. 40 millió napelem telepítését lehetett volna fedezni. 2012–2021 között a 65 év felettiek 3,1 milliárddal több hőhullámos napot éltek át (összesen, mind) mint az 1986–2005-ös időszakban. A 65 év felettiek körében a hőséghez köthető éves halálozás kb. 68%-kal nőtt 2017–2021-re 2000–2004-hez képest.

Azonban lehetőségünk van már kifejezetten a hőség elleni védekezést segítő rendszerek használatára: erre példa az EXTREMA Global. Ez az ingyenes, többnyelvű, mobilra letölthető applikáció hőség esetén a tartózkodási helyünkre vonatkozóan ad ajánlásokat. Ilyen például, hogy merre van a legközelebbi hűvös/hűtött hely vagy ivóvíz elérhetőség (Magyarországra vonatkozó adatbázis is elérhető), illetve „hűvös” útvonalakat javasol a turisztikai látványosságok között. Sőt, a levegőminőségre vonatkozó adatokat is elérhetjük. Ez a kombináció 2021 júliusában különösen hasznosnak bizonyult Athénban, ahol 10 napig tartó hőhullámot szenvedtek el az ott tartózkodók, ugyanakkor nagyon rossz volt a levegőminőség is a közeli vegetációtüzekből eredően, amit a hőség idézett elő.

Argentínában 2013-2014 nyarán rekord hőhullámok pusztítottak, amelyhez köthető elhalálozások egy része megelőzhető lett volna. Az országban korai figyelmeztető rendszert vezettek be az extrém hőmérsékletre vonatkozóan: sárga, narancssárga, illetve piros riasztást adnak ki, amikor indokolt. 2021. október és 2022. március között 987 napi figyelmeztetés fordult elő az extrém meleg miatt, míg 2021. június 9. és szeptember 20. között a hideg miatt lépett fel 239 eset.

Levegőminőségi kölcsönhatások

A rossz levegőminőség is évente több millió korai halálozásért felel; ez az egyik vezető egészségügyi
gond minden országban. Az EU-ban ugyan csökkenés tapasztalható a légszennyezés miatt
bekövetkező korai halálesetek számában, bár továbbra is jelentős kockázat maradt. 2020-ra 45%-os csökkenés lépett fel a PM2.5-kitettséghez köthető korai halálozás számában 2005-höz képest, de 2020-ban így is 238 ezer fő idő előtti elhalálozásáért volt felelős a PM2.5. Magyarország a 100 000 főre jutó (25 évnél idősebb), PM2.5-nek tulajdonítható krónikus tüdőbetegséggel élőket tekintve a negyedik helyet foglalja el a 30 európai országot tartalmazó listában. A szintén 100 000 lakosra vetített értéket vizsgálva, az ózonnak tulajdonított légúti megbetegedésből fakadó kórházi felvételek számát tekintve a legalább 65 évesek körében a kilencedik helyet foglalja el hazánk 23 európai ország között.

Egyes szennyezőanyagok ráadásul a klímát is befolyásolják (pl. az ózon melegítő hatású, a PM-ek viszont hűtő/fűtő hatást is kifejthetnek), így a probléma összefüggést mutat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együttes előfordulásának növekvő valószínűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszabbá válásának következtében eltolódhat az allergiaszezon.

A WHO szerint Európában az allergiások száma 25%-ról 50%-ra is megnövekedhet 2050-re. A súlyos allergia pedig már a munkaképességre/produktivitásra is hatással lehet a fáradtságnak és csökkenő koncentrációs képességnek köszönhetően, továbbá a szabadtéri programok is megterhelő tevékenységekké válhatnak. A klímaváltozás többféleképpen is hathat az allergiásokra. Egyes pollenek korábban jelennek meg a melegedés miatt (ami a szezon korábbi kezdetét jelenti a megszokotthoz képest) vagy olyan területen bukkannak fel, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő. A szén-dioxid szint emelkedése (számos negatív hatása mellett) serkentheti a növények növekedését, ami a pollen
emissziót is növeli és így súlyosbíthatja az allergiát.

Azonban lehetőség van az allergia-kockázatról valós időben tájékozódni és megtenni a megfelelő óvintézkedéseket, amennyiben érintettek vagyunk. Az EUMETNET AutoPollen programja valós idejű információt ad a pollenekről és a spórákról is Európára vonatkozóan. Az allergén anyagok valós idejű megfigyelése és elérhetősége több millió allergiás beteg egészségét javíthatja azáltal, hogy az érintettek az adatok birtokában megfelelő/megelőző intézkedéseket tehetnek. Magyarországon is elérhető riasztási rendszer például a parlagfű pollenre. A levegőminőség javítását célzó befektetések hatalmas előnyökkel járhatnak mind az emberi egészség, a gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság, mind a klímamitigáció és klímaadaptációs célok terén. Mivel a légszennyezés és a klímaváltozás okai átfedéseben vannak egymással, a közös cselekvés sokkal költséghatékonyabb, gyorsabb és igazságosabb eredményeket hozna. Például a vasút és a tömegközlekedési rendszerek fejlesztése tiszta és azonnali előnyt jelent a levegőminőségre nézve.

Kockázatok és mellékhatások – egzotikus betegségek kiterjedése új földrajzi területekre

A vektorok okozta betegségek érzékenyek a hőmérsékletre, a nedvességre és a csapadék változására, hiszen ezen tényezők hatással vannak a vektorok életciklusára, aktivitására és fejlődésére. A klímaváltozás várhatóan kiterjeszti a földrajzi előfordulási tartományát több vektor-eredetű betegségnek a pólusok irányába, illetve magasabb térszínekre. Így az emberek addig általuk ismeretlen fertőzéseknek lehetnek kitéve, az egészségügynek pedig alkalmazkodnia kell ezen új fenyegetésekhez.

Emiatt fontos ismerni a lokális klímát és azt, hogy az hogyan változik a következő évtizedekben, hogy
jobban megismerhessük, előrejelezhessük az elterjedésüket és felkészülhessünk rájuk. A malária terjedésének szezonja meghosszabbodott, Amerikában 31,3%-kal, Afrikában 13,8%-kal. 2021-ben a WHO szerint 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb parazita-betegség a világon. A 2023-as World Malaria Report szerint 2022-ben kb.
249 millió maláriás eset fordult elő – ezeknek közel fele csupán négy országra (Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Uganda, Mozambik) korlátozódott.

A dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő vektor eredetű fertőzése és az éghajlati körülmények (számukra kedvező) változása 12%-kal növelte a terjedését 1951–1960 és 2012–2021 között. Annak érdekében, hogy csökkentsék a kockázatokat, Vietnámban korai figyelmeztető rendszert alakítottak ki a dengue-lázra vonatkozóan. 2000 óta több mint 100%-kal nőtt a megbetegedések száma az országban, mivel nem tudták megfelelően kontrollálni a dengue-lázat terjesztő szúnyogokat. Olyan rendszert fejlesztenek, amely az időjárás előrejelzést hidrológiai modellel kombinálja, hogy hat nappal korábban előrejelzést adhassanak a dengue-láz járvány valószínűségére. Jangon (Mianmar egykori fővárosa) egy trópusi metropolisz, amely érzékeny a fertőző megbetegedések kitörésére, ezért itt is olyan fejlesztésen dolgoztak, ami segíti ennek a kockázatnak a mérséklését. Az ún. Lepto Yangon Platform az éghajlati és környezeti kockázati adatokat integrálja az egészségügyi rendszerbe, hogy korai figyelmeztetést adjon a leptoszpirózis átadásának kockázatáról és útmutatást nyújtson annak kontrollálására. A betegség kitörése erősen összefügg a vízzel: gyakran heves esőzések és áradások után jön létre. A platform a klimatikus és környezeti körülményeket modellezi Jangon térségében és egy online információs rendszer mutatja a betegség átadására alkalmas környezet térképezését. A kockázati térkép öt naponta frissül.

Kanada hűvös éghajlata megvédi az embereket a legtöbb vektor-eredetű fertőzéstől, de ez gyorsan megváltozhat a klímaváltozás következtében. A felkészülés érdekében fontos megvizsgálni, hogy hogyan nőhet a kockázat a hőmérséklet emelkedésével, illetve a csapadék megváltozásával. A kullancsok terjedése várható az országban, így a Lyme-kór megjelenésére adhatnak ki figyelmeztetést Kanadában, amely a tudatosságnövelést és a megelőző intézkedések végrehajtását fokozhatja. Az ázsiai tigrisszúnyog is megjelenhet, sőt már most jelen lehet a legmelegebb régiókban.

A legsebezhetőbbek: amikor az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben van

Az éghajlatváltozás során sokszor szóba kerül az igazságtalanság és az egyenlőtlenség: nincs ez másképp az egészségügyi területen sem. Egyes helyeket/embereket jobban érint a változás, hiszen sebezhetőbbek, sérülékenyebbek. A klímaváltozás nincs jó hatással az egészségügyre és az alacsony jövedelmű országok lakói még sebezhetőbbek. A jobb megismerés és megértés által azonban lehetséges, hogy korábban cselekedjünk és megelőzzük, vagy legalábbis minimalizáljuk a járványok kitörését.

A Karib-térség különösen kitett a természeti katasztrófáknak és a sebezhetőségét még súlyosbítja a klímaváltozás a tengerszint emelkedése, a partmenti erózió, a trópusi ciklonok intenzitásnövekedése és a változó csapadékminták által. A kórházak 77%-a kockázati területen fekszik (pl. ártéren van, vagy hurrikán útvonalába esik), ráadásul a karibi térségben az energiaárak az egyik legmagasabbak a világon, az egészségügy pedig intenzív energiafelhasználó. Ezért létrehozták az ún. „Smart Hospitals” kezdeményezést, hogy javítsanak a kórházak rugalmasságán, megerősítsék a szerkezeti tényezőket és zöld technolóigákat biztosítsanak. Az energiaellátásra irányuló fejlesztések között szerepel napelemek telepítése, alacsony fogyasztású elektronikus rendszerek beépítése, így a csökkenő fogyasztás mellett a vészhelyzetek és katasztrófák esetén is lehetőség van a kórház üzemeltetésére.

A problémákra együttesen is kereshetünk megoldásokat: például a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével csökkenhet a PM10-ből fakadó egészségügyi kockázat és az éghajlatváltozást is mérsékli. A tisztább közlekedési módokra való átállás szintén csökkenti a légszennyezés mértékét, ugyanakkor növeli az emberek fizikai aktivitását. Egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer pedig mérsékelné a mezőgazdaságból fakadó kibocsátásokat, továbbá az egészségünkre is jótékony hatással lehetne. A COVID-19 járvány alatt minden ország megtapasztalhatta a társadalmi és gazdasági veszteségeket. Többet kell tennünk, hogy az egészségügy felkészüljön, amennyire tud, a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűsíthetően növekvő kockázatokra.

Forrás: masfelfok.hu