A tárca közleménye szerint Magyarország tavalyig az 1990-es bázisévhez képest 37 százalékkal csökkentette üvegházhatású gázkibocsátását. Az elért előrehaladásnak köszönhetően a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímatervben a korábbi 40 százalékról 50 százalékra javasolják emelni a 2030-as célszámot. Ez ambiciózusabb vállalás a jelenleg zajló klímacsúcs elnöksége által a napokban megfogalmazott 43 százalékos célkitűzésnél – jegyezték meg. 2022-ben a Benelux államok után Magyarország szorította vissza a legnagyobb mértékben, 8,6 százalékkal az energiahasználatból származó széndioxid-kibocsátását. 2010 óta az egységnyi GDP előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátása több mint 27 százalékkal esett vissza – emlékeztetnek. A Világgazdasági Fórum Energiaátmenet Indexe Magyarországot a 18. helyre rangsorolja, 2014 óta több mint harminc helyezéssel lépett előre a listán. A közép-európai régióból csak Ausztria és Észtország előzi meg – írták.

A közlemény szerint a kombinált ciklusú gázerőművek (CCGT) a legnagyobb hazai szennyező Mátrai Erőmű lignites blokkjainak kiváltását, a lendületesen bővülő megújuló termelés kiegyensúlyozását is szolgálják. Az időjárásfüggő megújulók ugyanis eddig nem tapasztalt kihívások elé állítják az elektromos hálózatok üzemeltetőit. A rendszer egyensúlyát (a feszültség állandó szint körül tartását) csak megfelelő kiegyensúlyozó kapacitások azonnali (ütemesen behívható) rendelkezésre állásával lehet biztosítani. Más országokban létezik nagy kapacitású szivattyús tárolós erőműpark, hosszabb távon Magyarország is szeretne ezek közé tartozni. A belátható jövőben a reálisan megvalósítható, kipróbált megoldás a nagyon magas hatásfokú kombinált ciklusú gázturbinák alkalmazása. Magyarország 1,6 gigawatt CCGT kapacitás kiépítését tervezi Kelet-Magyarországon. A leállított atomerőműveit jelenleg szénalapú energiatermeléssel pótló Németország a hírek szerint 21 gigawatt gázerőművi teljesítményt készül létesíteni.

Az EM kiemelte azt is, hogy a napenergia hasznosításában minden korábbi rekordot sikerült felülmúlni. Magyarország tavaly növelte először éves szinten 1 gigawatt feletti mértékben a napelemes és naperőművi beépített teljesítményét, a világon 25 másik ország volt erre képes 2022-ben. Az idei bővülés már biztosan több mint másfélszerese lesz a tavalyi csúcsnak. 2023-ban januártól október végéig több új napenergia-kapacitás épült ki az országban, mint amennyi 2020-ig összesen. A háztartási méretű naperőművekből a korábban 2030-ra várt 200 ezres darabszámhoz képest már most több mint 245 ezer üzemel belföldön, az elmúlt évtized végéhez viszonyítva ez négyszeres bővülést jelent. Éppen az elvégzett hálózatfejlesztések teszik lehetővé 2024. január elsejével a korábban bevezetett betáplálási korlátozás feloldását a hálózat 93 százalékán. A kormány a bruttó elszámolásba kerülő családokat a január közepén elrajtoló Napenergia Plusz Programmal segíti a zöldenergia termelésében és tárolásában. Hamarosan megszűnnek a szélerőművek telepítésének szabályozási korlátai is. Hozzátették egyúttal, hogy atomerőművek nélkül nem érhető el a klímasemlegesség, nincs ellátásbiztonság és rezsicsökkentés sem. A nukleáris energiát az Európai Bizottság is fenntartható energiaforrásnak ismeri el. Az atomenergia és napenergia kettősére építve időszakosan már most is lehet kizárólag karbonmentes forrásokból fedezni a pillanatnyi áramigényeket belföldön.

Magyarország tehát a klímabajnok országok szűk mezőnyébe tartozik, amelyek az elmúlt években folyamatos gazdasági növekedés mellett tudták csökkenteni károsanyag-kibocsátásukat. A kormány az eredményes energiaátmenetet szolgáló intézkedéseket hoz, szabályozási eszközökkel és pénzügyi ösztönzőkkel segíti a gazdaság jövőjét jelentő zöldenergia további térnyerését. A már ismertté vált és előkészületben lévő fejlesztési tervek megvalósításával garantálható a biztonságos, megfizethető és fenntartható ellátás a magyar családok és vállalkozások számára – olvasható a minisztériumi összefoglalóban.