A közlemény szerint Feldman Zsolt elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére 2013 óta ünneplik világnapját a talajnak, amelynek fontosságára, védelmére rá kell irányítani a figyelmet. A világ élelmiszereinek 95 százalékát ugyanis, közvetlenül vagy közvetett úton, a talaj szolgáltatja, de az egészséges környezet, a tiszta víz sem képzelhető el a talajok által biztosított “szolgáltatás” nélkül. 2023-tól a gazdálkodást érintő és a talajok védelmét szolgáló több kötelező előírás lépett életbe és az Agrár-ökológiai programban további ösztönző támogatást építettek be, ami jelentős változást hoz a talajokat érintő gazdálkodási gyakorlatban – jelezte az államtitkár.

A nagyobb lejtésű területeken a további talajeróziót gátló művelési előírások, a folyamatos talajtakarás fenntartásának ösztönzése vagy a forgatás nélküli talajművelés pénzügyi ösztönzővel történő elismerése ezt a szakmailag nagyon fontos célt kívánja a gazdálkodóknál elérni – tette hozzá. Juhász Anikó, a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a konferencián ismertette, Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, ezért különösen fontos az, hogy a termőföldre, a talajra mindannyian rendkívül fontos környezeti erőforrásként és egyben gazdasági tényezőként tekintsünk. Az új Közös Agrárpolitika a talajt is kiemelten érintő számos fenntarthatósági szempontot fogalmaz meg, a szakpolitika célja pedig a célok és intézkedések összehangolása – hangsúlyozta.

Idén is folyatódott az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság (MTT) együttműködésében tavaly indult kezdeményezés, melynek során megválasztották az Év talaját. Az MTT felhívására összesen kilenc pályázat érkezett, a nyertesről a nagyközönség szavazatai alapján döntöttek. A győztes a hódmezővásárhelyi talajszelvény lett, ami az idei, XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hód-Mezőgazda Tanösvényének talajszelvénye – ismertette az Agrárminisztérium.