Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Szakmai körképet készített a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium, szakmai szervezetek és piaci kereskedők segítségével azt követően, hogy a tárca ősszel jelezte a régóta várt bruttó elszámolási rendszer néhány részletét. A rendszer egyik fő érdekessége, hogy az otthoni napelemek tulajdonosai ugyanúgy garantáltan bruttó 5 forintért tudják majd eladni a fel nem használt villamos energiát, mint amennyiért a rezsicsökkentési rendszer keretében az átlagfogyasztási határig hozzájutottak. Lesz ugyanakkor lehetősége arra is, hogy szerződjenek egy piaci kereskedővel, amely üzleti alapon akár az 5 forintnál magasabb árat is kifizethet. A Portfolio szerint az a kép rajzolódik ki, hogy az Energiaügyi Minisztérium meghallgatta a szakmai szervezetek javaslatát, és lehetővé teszi a bruttó elszámolási rendszerben a piaci kereskedővel való szerződés lehetőségét. A gyakorlati megvalósuláshoz azonban még több jogi, illetve technikai akadályt is le kell küzdeni, át kell alakítani a jogszabályi keretet, meg kell oldani az elszámolási rendszer kihívásait.

Az egyik megoldási irány az energiaközösségekben rejlik, amelynek szabályozás megújítását, egyszerűsítését már megkezdte a tárca. A minisztérium szerint a bruttó elszámolásba kerülő háztartások az 5 forintos átvételi árat garantáltan megkapják, de nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a napelemmel megtermelt áramot kedvezőbb feltételekkel, magasabb áron adják el bármelyik kereskedőnek. Az új rendelkezések hatályba lépését követően a tárca figyelemmel kíséri majd a piaci folyamatokat.

Sok még a kérdőjel

Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke kiemelte: azoknál a HMKE-s (háztartási méretű kiserőmű) háztartásoknál, ahol a napelemes rendszer az éves szaldó elszámolásra lett tervezve, és a fűtési rendszerüket is elektrifikálták, a nyári időszakban többlettermelés keletkezik, a téli időszakban pedig ugyan ekkora hiány. „Ezeknél a napelemes rendszereknél a megtermelt energia eladási ára rendkívül fontos, hiszen nem az adott nap fogyasztására lettek megtervezve” – tette hozzá. A szakértő szerint az MNNSZ és a Manappal szakmai egyeztetéseket javasolt, a 2023. december 31-i határidő viszont vészesen közeleg, egyre nehezebb lesz a kivitelezés.

„Ugyan elvileg a szándék megvan rá, hogy legyen egy ilyen lehetőség, de egyelőre ennek nem látszik a jogi és elszámolási kerete, így nehéz megítélni, hogy mi várható ezen a téren. Ennek kidolgozása akár hónapokat is jelenthet” – nyilatkozta Szolnoki Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke. Az iparág és a minisztérium abban mindenesetre egyetért, hogy a lakossági napelem-tulajdonosoknak legyen piaci opciója. A nemzetközi gyakorlat alapján hazai keretek között az egyik megoldás az lehet, ha a háztartás egy kereskedővel szerződik, ám csak a megtermelt energia értékesítésére. A másik, ha a betáplált áram árát egyfajta piaci logika alapján határozzák meg központilag, amit a jelenlegi lakossági áramkereskedőétől kapna meg a prosumer.

„A Magyar Megújuló Energia Szövetség álláspontja, hogy az elmúlt időszakban sok bizonytalanság és változás volt jelen a magyar háztartási méretű kiserőművek piacán” – mondta Novák Csaba, a szervezet elnöke. Noha nyitottak a szakmai közreműködésre, egyelőre nem áll rendelkezésre minden részlet, és nem tartják szerencsésnek, hogy a részletszabályok véglegesítése előtt további bizonytalanságok és feltételezések zúduljanak a háztartásokra.

A Portfolio energiakereskedőket is megkeresett, az egyik, névtelenséget kérő forrás szerint jelenlegi piaci helyzetben a villamosenergia-kereskedők jelentős üzleti potenciált nem látnak a lakossági HMKE-k üzemeltetői számára biztosított új lehetőségekben. Ennek oka, hogy a megtermelt és értékesített villamos energia mennyisége kereskedői szemmel nézve egy-egy rendszer esetében tipikusan alacsony, illetve nehezen jelezhető előre. A napos órákban általában jelentkező túlkínálat miatt a piaci alapú árak a HMKE-sok számára sem lesznek túl vonzóak.

„A mi cégünk nem hogy lakossági felhasználókkal, de KKV szegmenssel sem foglalkozik, azaz nagyon távol áll a lakossági ügyfelek ellátása a lehetőségeinktől, mind IT, mind humán erőforrás szempontjából” – nyilatkozta Hiezl Tamás, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezetője. Mint kiemelte, mostani helyzetben az új értékesítési lehetőség nem tűnik reálisnak, és a szabályozási oldalon is vannak még megoldásra váró feladatok. A kiszámíthatatlanság szintén probléma, ahogy az is, hogy a lakossági piaci jelenlét olyan számlázási, ügyfélszolgálati és marketing beruházással járna a piaci kereskedők számára, ami nehezen lenne üzletileg alátámasztható.