Ma Magyarországon egy építőipari beruházás éppen annyira fenntartható, amennyire arra a megrendelőnek igénye van – derült ki a Wavin fókuszcsoportos kutatásából. A Wavin Építőipari Trendmutatója szerint a fenntarthatóság és az egészségtudatosság az építőiparban összekapcsolódik, ez a trend pedig elsősorban az építőanyagok kiválasztásában nyilvánul meg: egyre több megrendelő igényli például a gyártótól a környezetvédelmi terméknyilatkozatot. A Wavin kutatás-fejlesztésében is erre a területre koncentrál, ami olyan innovációk megjelenését hozza magával, mint a használt növényi olaj alapú bio-vízvezeték. A zöld építőanyagok piaca világszinten valóságos robbanás előtt áll, értéke 2027-re várhatóan 524 milliárd dollárra bővül majd.

A globális széndioxid kibocsátás mintegy 42 százaléka az épített környezetnek „köszönhető”, ám az épületek üzemeltetése ennek mindössze harmadáért felelős – a fennmaradó kibocsátás magukhoz az építőanyagokhoz kötődik.1 Az energiahatékony üzemeltetés mellett tehát kiemelten fontos, hogy a beépített anyagok milyen környezeti-éghajlati terhelést jelentenek. Ezt a hatást hivatott bizonyítani az ún. EPD (Environmental Product Declaration), vagyis a környezetvédelmi terméknyilatkozat, amely átlátható és összehasonlítható adatokat tartalmaz a termékek – adott esetben az építőanyag – életciklusának környezeti hatásairól. A legtöbb Wavin termék már Magyarországon is rendelkezik környezetvédelmi terméknyilatkozattal.

„Jó úton járunk, hiszen tisztában vagyunk a termékeink környezetre gyakorolt hatásával, és így hatékonyan tudjuk optimalizálni, illetve fenntarthatóvá tenni a termelési láncunkat, végső soron pedig a vásárlóink tisztább, zöldebb és magas teljesítményű termékeket és megoldásokat kapnak” – mondta el Anneleen Veldhuizen, a Wavin Európáért, a Közel-Keletért és Afrikáért felelős fenntarthatósági managere. A Wavin magyar építőipari vállalatok körében végzett fókuszcsoportos kutatásának tanulsága szerint itthon a fenntarthatóság szempontjai akkor érvényesülnek egy építési projektben, ha azt a megrendelő bármilyen indíttatásból kiköti. A magyar állami, kormányzati beruházásoknál a fenntarthatóság gyakori elvárás, ezt részben nemzetközi, illetve uniós elvárások indokolják. A külföldi beruházások esetén az anyavállalat szemlélete a fenntartható megközelítésben is megjelenik, így nem ritka, hogy itt is megkövetelik az olyan minősítéseket, mint a környezetvédelmi terméknyilatkozat. A hazai ingatlanfejlesztések, beruházások esetén összetettebb a kép: az iroda, illetve lakáscélú fejlesztések egy részénél nagy figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, különösen, ami az épület energiamérlegét és -ellátását illeti, remélve, hogy kivitelezési felára az épületek értékesítésénél, illetve bérbeadásánál árrésként érvényesíthető lesz. Az ipari-, és főleg magánprojektek esetében azonban ez a törekvés kevésbé jellemző – kivételt jelent, ha a finanszírozás olyan pályázati forrásból érkezik, amelynél a fenntarthatóság követelmény.

Az építőanyagok fenntarthatósága, környezetre gyakorolt hatása közvetve az egészségünket is érinti: elég csak a tiszta ivóvizet szállító csövek, vagy a talajt a mérgező anyagoktól megóvó szennyvízcsatornák épségére gondolnunk. A fémcsövek korrózió miatti sérülékenységére jó megoldás a műanyag cső, ám a műanyag ellen szólhat a természet terhelése, ezért a gyakorlatban az elérhető építőanyagok ideális kombinációját érdemes választani. Az ivóvíz és szennyvíz vezetékek környezeti hatását a jövőben jelentősen csökkentheti például a Wavin innovációja, az ún. “bio-PVC”, melyben az etilént használt növényi olajból nyert bio-etilénnel helyettesítik, így a termék karbonlábnyoma akár 75 százalékkal is csökkenthető.

A Wavin Építőipari Trendmutatója szerint a fenntartható és az egészséget óvó épületek iránti igény – elsősorban a fiatalabb korosztály klímaszorongása, illetve az egészséget károsító anyagok elleni fellépése miatt – várhatóan tovább nő. Ezt támasztja alá az is, hogy a zöld építőanyagok piaca 2022-ben 298 milliárd dollárra rúgott, 2027-re pedig várhatóan 524 milliárd dollárra bővül majd.