Kikina Artúr, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vasútépítésért felelős helyettes államtitkára a helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a projekt előkészítése 2017-ben kezdődött meg, áttekintették az ország energiaellátását, és a húsz alállomási körzet közül kijelölték azokat, amelyek a legsürgősebb beavatkozást igényelték. A most zárult beruházásban az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (Ikop) uniós támogatásának köszönhetően hat helyszínen újították vagy építették meg az energiaellátó, betápláló rendszert: Szerencsen, Szabadbattyánban, a 30a vonalon Érden, Ebesen, Újszászon és Vácon. Előkészítés alatt áll további nyolc alállomás kivitelezése, korszerűsítése, amelyet 2024-ben végezhetnek el: Biatorbágy, Füzesabony, Kimle, Nagyszentjános, Nyékládháza, Nyíregyháza, Szabadegyháza és Tatabánya.

A teljes felújítási és korszerűsítési program ezzel nem ért véget – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár -, hiszen a korszerű energiaellátás a MÁV hálózatán nélkülözhetetlen tényező, illetve a MÁV-nak is meg kell felelnie az uniós energiahatékonysági előírásoknak. Kikina Artúr emlékeztetett arra is, hogy energiahatékonyság szempontjából az egyik legjobb módszer olyan villamosmozdonyok alkalmazása, amelyek fékezésnél vissza tudják táplálni a hálózatba az áramot, ehhez viszont az alrendszereket fejleszteni kell. A kormány döntése értelmében a közeljövőben újabb jelentős források állnak majd rendelkezésre a vasúthálózat fejlesztésére, ennek köszönhetően az utazóközönség új szerelvényekkel fog találkozni, a teherszállítás szempontjából pedig új, korszerűbb mozdonyok jelennek meg a magyar vasút hálózatán – mondta. Hozzátette, hogy a vasúthálózat fejlesztése nem egy-két év, a projektötlet megszületésétől a megvalósításig mintegy 10 év telik el.

A hat alállomást érintő, Váccal záruló fejlesztési projekt nettó beruházási költsége 12 milliárd forint volt, a vácié mintegy 2 milliárd forintot tett ki. Horváth László Balázs, a váci transzformátorállomást kivitelező R-Kord Építőipari Kft. erősáramú üzletágvezetője a munkálatokat bemutatva egyebek mellett arról beszélt, hogy a zömében 1978-as gyártású villamoskészülékek a folyamatos felújítás és kisebb volumenű cserék ellenére is az élettartamuk végére értek. Megbízhatóságuk jelentősen csökkent, műszaki paramétereik már nem feleltek meg a korszerű védelmek és a megnövekedett energiaigény követelményeinek, illetve az új mozdonyok és motorvonatok rendszerbe állításával, az ütemes menetrend bevezetésével megnőtt a felsővezetéken átviendő energia nagysága. A munkálatok a tervezést és a bontási munkákat követően 2021 tavaszán kezdődtek meg, a hat felújított alállomáson már egy nagyobb teljesítményigényeket kiszolgálni tudó, korszerű, kezelőszemélyzet nélküli alállomás jött létre – tette hozzá.