Az Európai Unió is igyekszik ezt támogatásokkal elősegíteni (Igazságos Átmenet Alap), azonban világszerte csak minden nyolcadik munkavállaló rendelkezik valamilyen zöld készséggel. A zöld átmenet előnyei (csak a megújulóknak és a körforgásos gazdaságnak köszönhetően 100 millió új munkahely jöhet
létre) valószínűleg nem oszlanak meg egyenlően sem földrajzi, sem demográfiai szempontból, ezért
ha az állam és a magánszektor komolyan gondolja az igazságos átmenetet, akkor képzésekkel és
támogatásokkal kell segítenie a munkavállalókat. Erre szükség is lesz, mert az EU munkaállományának több mint egyharmadát át kell majd képezni.

Amelyik munkahely jó a környezetnek, az nem biztos, hogy jó a munkavállalóknak is: a hulladékfeldolgozó- és újrahasznosító ipar a második legveszélyesebb iparág például az Egyesült Királyságban. A munkahelyeken fennálló kockázatok önmagukban nem érvek a zöld gazdaság ellen, mert okos tervezéssel, valamint megfelelő és valóban betartott szabályozással jelentősen növelhető a
munkavállalók biztonsága. A változás már elindult az emberek fejében is: minden negyedik megkérdezett európai felnőtt mondta azt, hogy a munkakeresés során a fenntarthatóság az egyik
legfontosabb, nem alkuképes szempont, amikor egy vállalat kultúráját és értékeit méri fel.

A klímasemlegességhez szükséges igazságos, zöld átmenet során a fosszilis iparhoz kapcsolódó munkahelyeket tiszta energiával foglalkozó munkahelyekké kell átalakítani. A Nemzetközi Szakszervezetek Szövetségének a World Resources Institute és a New Climate Economy kutatóintézetekkel készített jelentése megmutatta, hogy ennek a változásnak gazdasági és társadalmi haszna is van. A napenergiába való befektetés például másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha ugyanannyi pénzt fektetnénk be fosszilis iparágba.

2021-re a megújuló energiaforrások elterjedésének már 12,7 millió munkahely volt köszönhető, ezek
egyharmada a napenergia iparhoz kötődik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi
Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint. A zöld munkahelyek elterjedése azonban nem áll meg a fosszilis energiafelhasználás kivezetésénél és a megújulók térnyerésénél. A különböző munkakörökhöz szükséges úgynevezett zöld készségeknek (green skills) egyre szélesebb körben kellene elterjedniük, hogy valóban megtörténjen az átmenet. Ennek támogatására az Európai Unió 19,2 milliárd eurós Igazságos Átmeneti Alapot oszt szét a fosszilis tüzelőanyagoktól kiemelten függő régiók számára, hogy zöldebb vállalkozásokba fektessenek be, például tiszta technológiákba, természetvédelembe vagy épületfelújításba.

Nehezen lesznek zöld munkahelyek, ha nincs, aki betöltse őket

A zöld készségek alkalmazásával a munkavállalók hozzájárulnak a környezetszennyezés csökkentéséhez és/vagy a természeti erőforrások megőrzéséhez. A Bécsi Gazdasági Kamara szerint egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható világ kialakításához és a fosszilisektől való függetlenedéshez szükséges szakmák, melyekhez elengedhetetlenül szükségesek a zöld készségek. Ez nemcsak szaktudást jelent, hanem a zöld szakmákhoz szükséges tudatos hozzáállást, továbbá olyan készségeket, mint a tervalapú gondolkodás vagy az empátia.

Azonban a Linkedin, a világ legnagyobb üzleti-szakmai közösségi hálózatának statisztikái szerint
jelenleg világszerte csak minden nyolcadik munkavállaló rendelkezik egy vagy több zöld készséggel
(azaz adott hozzá zöld készségeket a profiljához és/vagy olyan munkakörben dolgozik, ahol viszonylag
nagy arányban jelennek meg zöld készségek). Ez akár jól is hangozhat, de egyben azt is jelenti, hogy nyolcból hét munkavállalónak még egyetlen zöld készsége sincs. Eközben, még ha a munkaerő-felvétel összességében lassult is, 2022 és 2023 februárja között a zöld munkaerő-felvétel növekvő tendenciát mutatott és a legalább egy zöld készséget igénylő álláshirdetések számának mediánja 15,2%-kal nőtt.

Ugyanebben az időszakban a zöld készségek részaránya a munkaerőpiacon 12,3%-kal, miközben a
legalább egy zöld készséget igénylő álláshirdetések aránya kétszer olyan gyorsan, 22,4%-kal nőtt
(mindkét esetben mediánt meghatározva, 48 vizsgált ország adatai alapján). Azaz, jelenleg a munkaerőpiac messze nem tartja a tempót a növekvő számú zöld készségeket igénylő munkahelyekkel.

Képzésekkel és átképzéssel valósítható meg az igazságos átmenet

Az ILO szerint a fenntartható energiaforrásokra való áttérés és a körforgásos gazdaság forgatókönyve révén 100 millió munkahelyet lehet teremteni. A meglévő munkahelyek egy része azonban várhatóan elavulttá válik, és az átmenet előnyei valószínűleg nem oszlanak meg egyenlően sem földrajzi, sem demográfiai szempontból, hacsak a munkavállalók nem kapják meg a szükséges képzést és támogatást.

A Bécsi Gazdasági Kamara felmérése szerint az egyik legkeresettebb szakember az elektronikai technikus lesz, akiknek megfelelő tudása van például az egyre növekvő számban elterjedő napelemes rendszerek és elektromos autótöltők telepítéséhez. Ezenkívül kiemelten fontos lesz szakemberek képzése az energiahatékony épületállomány kialakításához, így a hőszívattyúk és különböző okos rendszerek telepítéséhez. A Kamara szerint a fiatalok 75%-a már a környezetvédelmi vonatkozással rendelkező szakmák iránt érdeklődik és a képzési kínálatot ehhez kell igazítani.

Az igazságos átmenethez nem csak a fiatalok, de a már dolgozó emberek átképzése és továbbképzése
terén is átfogó lépésekre van szükség. Csak 2030-ig előre tekintve az európai munkavállalók 80%-a
már most elhagyta az oktatási rendszert és a munkaerőpiacon van. Ezért az igazságos átmenet során
az EU-ban prioritásként kell kezelni a szakképzések fejlesztését és kiemelt cél a felnőttek bevonása.
A McKinsey egyik gazdasági szakértője szerint a nettó nullához vezető úton körülbelül 80 millió
embert kell átképezni Európában a tiszta technológiákhoz köthető ágazatokban, például a
hőszivattyúk telepítéséhez. A Világgazdasági Fórum adatai szerint az igazságos átmenethez 10 év
múlva már tízből kilenc munkahelyen digitális készségekre lesz szükség.

Jelenleg az európaiaknak csak 44%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel, és csak minden
ötödik európai rendelkezik az alapszintet meghaladó digitális készségekkel. Az EU készségfejlesztési céljai között szerepel évi 120 millió felnőtt tovább- és átképzése továbbá a tanulásban részt vevő alacsonyan képzett felnőttek számának növelése évente 67%-kal. Cél továbbá az alapvető digitális készségekkel rendelkező felnőttek számának növelése mintegy 25%-kal. Összességében az EU-s tagállamok munkaállományának több mint egyharmadát át kell képezni az igazságos átmenet során, ezzel együtt a célkitűzések teljesítése azt jelenti, hogy a felnőttek tanulási részvétele megduplázódik.

Az átképzésben a magánszektornak is fontos szerepe van. A portugál EDP energiavállalat például átfogó programot indított a 2021-ben bezárt, korábban Portugália egyik legnagyobb szénerőműveként működő Sines zöld hidrogénközponttá alakítására. Az átalakítás keretében igazságos átmenetet biztosító programot dolgoztak ki, melynek keretében az EDP munkavállalók személyre szabott tervben részesültek a szükséges átképzést, továbbképzést, nyugdíjaztatást vagy belső átszervezést illetően.

Azonban az átállásban nem elég a magánszektor mozgósítása, a Deloitte könyvvizsgáló és pénzügyi és
kockázati tanácsadó cég szerint az új és kialakulóban lévő ágazatok sikerességében a kormányzat korai kötelezettségvállalásai és az oktatás fejlesztése kritikus fontosságúak ahhoz, hogy a magánszektor is bátran fektessen be a zöld munkaerő-képzésbe. A munkakeresők és a munkahelyek találkoztatására alapult többek között a „Green Jobs for you” („Zöld munkák neked”) kezdeményezés, mely olyan zöld szakmák széles skáláját mutatta be, mint a szélerőműszerelő, a hulladékgazdálkodási technikus, a zöldterület-tervező vagy a zöld pénzügyi szakértő. Az alsó-ausztriai projekt a munkalehetőségek mellett a szükséges szakképzéseket is hirdeti.

Az igazságos átmenet kéz a kézben jár az új munkahelyekkel

A Deloitte szerint az olyan kialakulóban lévő ágazatok is, mint a hidrogénipar, lehetőséget adnak új
munkahelyek teremtésére. Becsléseik alapján globálisan a hidrogénágazat 2030-ig akár 10 ezer, míg
a század közepéig akár 100 ezer új munkahelyet adhat. Kiemelik még a légköri szén-dioxid kivonását és tárolását, mely, ami bár jelenleg még sehol sincs kellő mértékben felskálázva (mivel a gazdaságosság mellett sokszor a technológia is hiányzik), egyes területeken, mint például a nehézipar, fontos eszköz lehet a nettó nulla kibocsátás elérésében. Az iparág kiépítéséhez jelentős műszaki, zöld készségekre lesz szükség, melyek jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre.

Bár a zöld gazdaságra való átálllás egyes munkahelyek megszűnésével is együtt jár, egy, az Egyesült Államok iparát vizsgáló tanulmány szerint az alacsony szén-dioxid kibocsátású iparágakban létrejövő
munkahelyek száma meghaladná az USA fosszilils tüzelőanyagokban gazdag régióiban történő olaj-, szén- és gáziparral kapcsolatos bezárásokat. Bár a klímacélokat ekéző politikai vezetők gyakran a munkahelyek megszűnését hozzák fel érvként, az Energy Policy című szaklapban közzétett eredmények alapján az Egyesült Államok energiaágazatának teljes foglalkoztatottsága 2050-re megduplázódhat, sőt
megháromszorozódhat, hogy kielégítsék a szélturbinák, napelemek és távvezetékek iránti keresletet.

Az előrejelzések szerint 2030-ig 2,5 millió munkahely jön létre az EU-ban az Európai Zöld

Megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében, ami 1,2%-os foglalkoztatásnövekedést eredményez, a zöld átmenetet ösztönző ágazatokban közvetlenül, az azt támogató szakmákban pedig közvetve.
A jövőben jelentős növekedés valószínűsíthető például a szélturbinákkal és napelemekkel foglalkozó
műszaki szakemberek számában, előbbi esetén 2030-ra 68%-os, utóbbi esetén 52%-os emelkedés
várható.

Nem minden jó, ami zöld

A zöld munkahelyek kifejezést hallva eszünkbe juthat a megújuló ipar, a házak szigetelése vagy akár a
zöld befektetéseket kínáló bankok. Azonban attól, hogy egy munkahely kevésbé káros a környezetnek, még nem feltétlen jó a munkavállalónak. Példa erre az újrahasznosító ipar, ahol egyes munkakörök veszélyesek, rosszul fizetettek és bizonytalanok lehetnek. Az Egyesült Királyság Egészség és Biztonság Szolgálatának (HSE) statisztikái például azt mutatják, hogy a hulladékfeldolgozó- és újrahasznosító iparban a halálos kimenetelű sérülések aránya 17-szer magasabb, mint az összes többi iparág átlaga, ezzel második helyen áll a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazat után az Egyesült Királyságban.

Sok nagy újrahasznosító központban a gépek és emberek szállítószalagok segítségével válogatják a
hulladékot. A HSE tanulmánya szerint ezekben az újrahasznosító létesítményekben egyes dolgozók
magas por és szennyezőanyag koncentrációnak vannak kitéve. A kutatók 100 munkavállalót kérdeztek meg, akiknek 84 százaléka számolt be olyan egészségügyi problémákról, amelyeket a munkájuknak tulajdonítottak, például bőr-, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri és mozgásszervi tünetekről.

A munkahelyeken fennáló kockázatok önmagukban nem érvek a zöld gazdaság ellen, hiszen a fosszilis iparhoz köthető munkahelyek is rendkívül szennyezőek és veszélyesek lehetnek. A zöld munkahelyek esetén bevezetett szabályozásokkal és okos tervezéssel jelentősen növelhető lenne a biztonság.

A körforgásos gazdaság fontos részét képezi például az elektronikai eszközökből kinyerhető fémek újrahasznosítása, mely folyamat során különböző mérgező vegyi anyagok szabadulhatnak fel. A gyártók ösztönzésével el kell érni, hogy változtassanak a termékek kialakításán, hogy azok biztonságosabban szétszerelhetők és újrahasznosíthatók legyenek. Továbbá a termékeket úgy kell megtervezni, hogy javíthatók legyenek és rendelkezésre álljanak pótalkatrészek és javítási útmutatók. Ha ezt jogszabályok irányítják és azokat megfelelően követik, akkor hozzájárulhatnak a hulladék mennyiségének csökkentéséhez.

Hogyan kerüljük el a zöldre mosó munkáltatókat?

A fenntartható, a környezetvédelmet szem előtt tartó munkahelyek a munkavállalók számára is egyre
fontosabbak. A Világgazdasági Fórum Jövő Munkái 2023 Jelentéséhez készült kérdőívben minden negyedik megkérdezett európai felnőtt mondta azt, hogy a munkakeresés során a fenntarthatóság az egyik legfontosabb, nem alkuképes szempont, amikor egy vállalat kultúráját és értékeit méri fel.

A szakemberek körében egyre erősödik az az igény, hogy olyan vállalatnál dolgozzanak, ahol munkájukkal hozzájárulhatnak az éghajlati- és környezeti válság megfékezéséhez. De honnan tudjuk, hogy a cég tényleg törekszik a klímasemlegességre és nem egy környezeti szempontból fenntarthatatlan cég fenntarthatósági menedzseri állását fogadjuk el? A Green Policy Center kiadott egy kisokost, hogy mire figyeljünk, hogy elkerüljük a zöldre festést egy fenntartható bank kiválasztásakor, mely lépések más cégek ellenőrzése során is hasznosíthatók. Zöldre mosásról szóló cikkünkben mi is bemutattuk a legfontosabb ökölszabályt, miszerint, ha egy multicég azt állítja, hogy környezetbarát, mindig vizsgáljuk meg közelebbről ezt az állítást.

Ezek alapján, amennyiben elérhető, érdemes átnézni a cég fenntarthatósági jelentéseit és az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos célkitűzéseiket. Ezek hiánya is sokatmondó lehet. A Boston Consulting Group felmérése alapján 2022-ben 18 országban végzett vizsgálatok szerint a felmérésbe bevont 1600 cég mindössze 10%-a mérte az üvegházgáz kibocsátását. Továbbá mind a munkakör, mind a cég profilja esetében érdemes utána járni, hogy támogatja-e a fosszilis ipart vagy például ténylegesen tesz-e lépéseket a környezetterhelés csökkentésére, vagy csak megkérdőjelezhető hatékonyságú faültetési projektekkel és szelektív hulladékgyűjtés ígéretével az asztal alá söprik a fenntarthatóság kérdését.

A vállalatok átláthatóságát jelentősen segíti majd az EU fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó új, egységes, kötelező szabályrendszere. Ez alapján az adott kritériumok alá eső nagy, kis- és középvállalatoknak és unión kívüli anyavállalatoknak az európai fenntarthatósági beszámolási szabványok (ESRS) szerint kell az úgynevezett ESG, azaz Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) területekről jelentést közzé tenniük. A 4 csoportba sorolt cégekből az első csoportnak már a 2024-es pénzügyi évtől alkalmazni kell a szabályokat.