Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője elmondta, az új levezetőrendszer sokkal szélesebb körű vízgazdálkodást tesz lehetővé az elődjénél, bővíti a vízszintszabályozás lehetőségét, szolgálva ezzel a természetvédelmet és az idegenforgalmat is. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVÍZIG) vezetője ismertette: az uniós és kormányzati támogatásból megvalósuló beruházás leglátványosabb része a több mint 70 éves Sió-zsilip átépítése volt. Az új vízeresztő létesítmény kapacitása megnőtt, a  megújult hajózsilip pedig biztonságosabb hajózási lehetőséget nyújt, másodlagos vízeresztő funkciót is ellátva.

A Sió-csatorna mederrendezése nélkül nem kerülhetett volna sor a Bahart hajóinak felhozatalára a Dunáról a Balatonra nyár elején – mutatott rá az igazgató. Arról is beszámolt, hogy a csatorna mentén, Tolnanémedinél mintegy 130 hektáron megvalósított, három tórendszerből álló élőhelyrekonstrukció során már az építkezés alatt megjelent a fekete gólya. Az utolsó bejáráskor pedig azt tapasztalták, hogy halakkal is elkezdett benépesülni – tette hozzá. Csonki István kiemelte, hogy Benedek András és Korompay Attila tervezők munkájával különleges szabadtéri műtárgyegyüttes jött létre, a korábbi üzemi terület ennek révén látványos közösségi térré válhat. Az MTI kérdéseire válaszolva az igazgató elmondta, a lakosságnak a füvesítés, parkosítás után, tavasztól lesz szabad bejárása a területre, amely a város új látványossága lesz. A projektben átépült Kiliti-duzzasztó lehetővé teszi, hogy tavasztól őszig vízzel telített legyen a Sió-csatorna kétkilométeres belterületi szakasza. “Szeretném ha újabb turisztikai attrakció épülne erre a lehetőségre” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, nem tartja befejezettnek a Balaton vízlevezető rendszerének beruházását, hiszen ha a Sió-csatornát lépcsőzetessé alakítanák további 3-4 műtárggyal, akkor az egész Sió hajózhatóvá válna, ami a turisztikai látványosság mellett a vízvisszatartás és a klímaváltozás miatt is fontos cél. A projektzáró rendezvényen részt vettek a kivitelező cégek, a Strabag Zrt. és a Colas Alterra Zrt. vezetői is. Csordás Kornél, a Colas projektvezetője elmondta, hogy a kihívást jelentő beruházás során 670 ezer köbméter földet mozgattak meg, és 19 ezer köbméter betont építettek be.