Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a projektzáró rendezvényen elmondta: a távhőszektorban a kecskeméti fejlesztés jelenleg Magyarország legnagyobb beruházása. Hangsúlyozta: a magyar kormány számára az energiabiztonság és -függetlenség kulcskérdés, éppen ezért a magyarországi energiatermelést mindenféle szempontból próbálják előre mozdítani. Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt években Bács-Kiskun vármegyében a kormány 39 energetikai fejlesztést támogatott csaknem 30 milliárd forinttal, amelyből 18,6 milliárd forint érkezett Kecskemétre. Ebben az összegben azonban nincsenek benne az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítései, amelyek nagyon jó ütemben haladtak az elmúlt időszakban – tette hozzá. Koncz Zsófia szerint a kecskeméti projektnek köszönhetően az idei fűtési szezontól a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók, a kecskemétiek harmada, mintegy 40 ezer ember fűtése és melegvízellátása már megújuló energiából történik. A beruházás – amelyet a magyar kormány európai uniós forrásból 10,5 milliárd forinttal támogatott – ugyanakkor tovább erősíti több mint 230 intézmény és egyéb felhasználó ellátásbiztonságát.

Az államtitkár kiemelte: a fejlesztés révén csökken Kecskemét földgázkitettsége, továbbá új körzetek, illetve fogyasztók számára is elérhetővé válik a megújuló energiaforrás igénybevétele, de hozzájárul a fogyasztói, szolgáltatói költségek stabilan tartásához is. A biomasszaüzem működésével mintegy 10 százalékkal nő az erdősíthető területek aránya is, mert felszabadulnak azok a területek, amelyeket jelenleg a földeken hagyott apadék foglal el, amelyet ezentúl a fűtőműben hasznosítanak – tette hozzá Koncz Zsófia. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy “új időszámítás kezdődik a város energiaellátása és energiabiztonsága területén”. A projekt révén versenyképes árakat tudnak biztosítani a lakossági fogyasztók mellett a gazdasági szereplőknek és az intézményhálózatnak is – mondta. Hangsúlyozta: Kecskeméten nemcsak beszélnek a zöldítésről, a klímatudatosságról, nemcsak stratégiai dokumentumokban szerepelnek ilyen jellegű célok, hanem tesznek is érte.

A polgármester kiemelte: a beruházás révén a földgáz több mint 70 százaléka lesz kiváltható Kecskeméten, a szén-dioxid-kibocsátás pedig évente várhatóan 65 százalékkal, mintegy 20 ezer 500 tonnával csökken. Az is biztonsággal kijelenthető, hogy a projekt egyáltalán nem okoz légszennyezést – szögezte le. Horváth Attila, a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a kiemelt kormányzati beruházásban Kecskemét déli iparterületén, a Mindszenti körúton megvalósított, 20+5 megawatt teljesítményű, megújuló energiaforrást hasznosító biomassza-fűtőmű összetett energiamix kialakítását teszi lehetővé. A tervezés során nem elsőosztályú faaprítékkal terveztek, hanem a Kecskemét 50 kilométer sugarú körében, tervszerű erdőgazdálkodás során melléktermékként keletkező, egyéb faipari célra már nem hasznosítható vágástéri apadékból előállított faaprítékkal, valamint a szelektíven gyűjtött, fásszárú városi biomasszával és a napraforgómaghéjjal.

A biomassza-fűtőmű építésével párhuzamosan, az átfogó fejlesztés részeként mintegy 6 kilométer hosszú, korszerű, energiatakarékos gerincvezetékkel is bővült a kecskeméti távhőhálózat – tette hozzá. Az új vezetékszakaszok összekapcsolják a Mindszenti körúti telephelyet a technológiailag teljesen megújult Szultán utcai, valamint az Akadémia körúti telephelyekkel, egységes energetikai rendszert alkotva, és elérhetővé téve a klímatudatos távhőt új körzetek, új fogyasztók számára is – mondta. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele 2022-ben 4,99 milliárd forint, míg a 2021-es üzleti évben mintegy 2,85 milliárd forint volt. A vállalat adózott profitja 2022-ben 1,53 milliárd forint, míg 2021-ben 353 millió forint volt.