Ha megépül az összes magyarországi akkumulátorgyár, akkor azok az európai akkumulátorigények húsz százalékát fogják kielégíteni - jelentette ki a korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke szombaton Debrecenben.
Áder János a Mathias Corvinus Collegium helyi képzési központjában középiskolásoknak tartott fenntarthatósági témájú előadásában emlékeztetett: a közlekedés az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó és magas klímalábnyomú ágazat, ennek zöldítésére indított európai kezdeményezés értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet majd forgalomba helyezni az Európai Unióban. Jelenleg negyven akkumulátorgyár épül Európában, a várható akkumulátorigények nagyobb részét, húsz százalékát Magyarországról, nyolcvan százalékát például a Lengyelországban, Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Németországban épülő üzemekből fogják kielégíteni – közölte a korábbi államfő, megjegyezve: szinte nincs olyan autógyártással foglalkozó európai ország, ahol ne építenének ilyen akkumulátorgyárakat.
Emlékeztetett, Magyarország 1990-ben még egyetlen személyautót sem gyártott, ma pedig az iparág húzóágazat, 150 ezer embernek ad munkalehetőséget. A versenyképesség, a munkahelyek megőrzése és a technológiai verseny szempontjából nem kérdés, milyen fontos az autógyártás, ha ebben versenyben akar maradni az ország, akkor vagy máshonnan vásárol akkumulátort, vagy helyben gyártja le a szükséges mennyiséget – mondta. Áder János a kínai CATL akkumulátorgyár építését kísérő helyi aggodalmakra kitérve azt mondta, a vegyipartól az atomenergiáig minden üzemnek kötelező a szigorú környezetvédelmi szabályok és az uniós előírások betartása. Aki megsérti ezeket, meg kell büntetni, ismételt szabályszegésnél a gyárat be kell zárni, “ez kormányzati és hatósági feladat” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök. Arra a kérdésre, hogy a kínai cég biztonságos-e, Áder János emlékeztetett: a CATL nemrégiben a németországi Türingiában felépített, kisebb kibocsátású üzemének átadásakor a tartományi miniszterelnök és a zöldpárti környezetvédelmi miniszter a gyárat az évtized legfontosabb és legígéretesebb beruházásának minősítette.
“Ha a németeknek jó ez technológia, ha a környezetvédelmi szabályok betartatását nem látják problémának, és ráadásul egy zöld környezetvédelmi miniszter üdvözli az építést, akkor érdemes elgondolkodni, hogy nekünk miért kellene egy ilyen technológiáról lemondani” – fogalmazott Áder János. A KBKA kuratóriumi elnöke a döntéshozók figyelmébe ajánlott egy olyan magyar cég által fejlesztett technológiát, amely megoldást nyújt a debreceniek vízzel összefüggő kétségeire az épülő akkumulátorgyárral összefüggésben. Áder János közölte: a múlt heti Planet expón is bemutatta termékét a nagykanizsai székhelyű Hidrofilt Kft. A cég az akkumulátorgyár vízellátását meg tudná védeni úgy, hogy nem szükséges igénybevenni a debreceni ivóvíz bázist. Ezzel a módszerrel meg lehet tisztítani a szennyvizet, ami biztosítja a gyár vízigényét. A volt köztársasági elnök hangsúlyozta: a csapvíz csak az ott dolgozók ellátását biztosítaná. A volt államfő utalt arra, ha Magyarország nem építi meg az akkumulátorgyárait, akkor 2035-től az itt gyártandó autókba máshonnan kell majd megvenni az akkumulátort, másképp nem gördülhet le ilyen jármű a gyártósorról.