Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az eseményen azt mondta: a fűtőmű két, főként faaprítékkal működő, összesen 15 megawatt teljesítményű kazánjának üzembe helyezésével a somogyi vármegyeszékhely olcsóbban, kiszámíthatóbban, hatékonyabban és környezetkímélő módon biztosítja mintegy 6900 lakás és 300 közintézmény távhőellátását. Az államtitkár Kaposvárt méltatva kiemelte, hogy a városnak “következetes, előre meghatározott szempontrendszer szerint kialakított” energiastratégiája van, és tudatosan készül ennek megvalósítására, elképzelései összhangban vannak a nemzeti energiastratégiával. Kaposváron 2021-ben 55 ezer ember éves áramszükségletét fedező napelemparkot adtak át. Az utcai lámpatestek energiatakarékosak, vezérelhetők, fényerejük szabályozható, a helyi járatú autóbuszok üzemanyaga cukorgyári melléktermékből előállított biogáz, amely a cukorgyár energiaigényének felét is biztosítja – sorolta az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere elmondta: 2019-ben célul tűzték ki, hogy a városban 2030-ra teljes lesz a foglalkoztatottság, többen születnek, mint ahányan meghalnak, a kaposváriak lesznek a legegészségesebbek Magyarországon, és a város a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget éri el. Az energiafüggetlenség szuverenitási kérdés, azon dolgozunk, hogy csökkentsük kiszolgáltatottságunkat, és saját erőből legyünk képesek ellátni magunkat – mondta. Hozzátette: a kaposvári energiapolitika három szempontja az ellátás biztonságának garantálása, kiszámítható és megbízható árak elérése, a természeti környezet védelme. Az ezek iránti elkötelezettséget megerősítette az orosz-ukrán háború, valamint az erre adott rossz brüsszeli válaszok – jegyezt meg a városvezető. Kaposvár 2022-ben gázra és villamos energiára 1,6 milliárd forintot költött, 2023-ban 4,6 milliárd forintot tervezett, amelyben nem volt benne a távhő ára – mondta. Jelezte, voltak olyan hónapok, amikor a távhő előállítási költsége a háború előtti időszak tizenhatszorosára nőtt, és “a kormány pénzügyi segítségével sikerült magukat kihúzni a gödörből”.

Az árak mérséklődtek, de még mindig a háború előtti időszak 3-4 szereséért kapják az energiát, mindez a várost az energetikai beruházásai felgyorsítására késztette – közölte. Szita Károly elmondta: az 1700 négyzetméter területű Zöld Fűtőmű megépítését indokolta, hogy a távhő ára megfizethető maradjon, a rendszer gazdaságosan üzemeltethető legyen, valamint az is, hogy a kaposvári távhőhálózat bővült az elmúlt években, és az idén a zeneiskola, az Agora kulturális központ, valamint a mentőállomás is csatlakozik hozzá. Idén a távfűtés előállításhoz szükséges gáz vásárlására 2,6 milliárd forintot terveztek, a zöld fűtőművel a gáz 57 százalékát ki tudják váltani, költségeik a harmadára csökkennek – mondta el.
Kiemelte, az új fűtőmű klíma- és környezetkímélő, ennek eredményeként csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. A város azt tervezi, hogy 1990-hez képest 2050-re 80 százalékkal csökkenti a kibocsátást, jelenleg 56 százaléknál tart – ismertette Szita Károly.