A korábbi államfő a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a nagykanizsai, vajdasági és erdélyi óvodák részvételével zajlott, Erasmus+ program KULCS – Kompetenciák, utak, lehetőségek nemzetközi csapatmunkában elnevezésű projektjének zárókonferenciáján beszélt fenntarthatósági kérdésekről. Kifejtette: az elmúlt ezer évben csökkenő hőmérséklet jellemezte a világot, de az ipari forradalom kezdete óta – a fosszilis energiafajták nagyarányú használata miatt – megfordult ez a tendencia. A szén, az olaj, a gáz felhasználása okán az utóbbi 150 évben folyamatosan növekszik a légkör szén-dioxid-szintje, ezzel párhuzamosan pedig a földfelszíni átlaghőmérséklet is emelkedik. Áder János arról is beszélt, hogy a népességrobbanás döntően meghatározza azt a világot, amelyben élünk, és meglehetősen súlyos következményekkel jár, hogy “elképesztő mértékű a népességrobbanás”. Míg Európában – Ferenc pápa szavaival – demográfiai tél van, addig főként Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában 60 év alatt hat-nyolcszorosára nőtt a lakosság száma.

A föld mintegy 8 milliárd lakójának jelenleg már több mint a fele városokban él, az urbanizáció következményeként 2050-re pedig már három emberből kettő városlakó lesz. Mindez együtt jár a – 80 százalékban szén-, olaj- és gázalapú – energia, valamint a víz felhasználásának növekedésével. Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a föld népessége, ez plusz kétmilliárd a jelenlegihez képest. De akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni – ismertette a korábbi államfő. Felidézte, hogy a 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérsékletemelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet. Magyarországon már a két fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei. Áder János nemzetközi példákkal is érzékeltette, hogy az Alpokban a hóhatár csökkenése, az óceánokon és tengereken a felszíni vízhőmérséklet emelkedése, vagy akár a kiterjedt erdőtüzek milyen súlyos következményekkel járnak. Hozzátette, hogy a kutatók megállapítása szerint a víz körforgásának felgyorsulása is okozza az időjárási szélsőségek kialakulását. Ez például idén Kínában, Indiában, Líbiában, Szlovéniában, Görögországban és Kanadában is jelentős károkat okozott.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt bemutatva a korábbi köztársasági elnök elmondta: több mint öt évvel ezelőtt indult a tevékenységük, amelynek részeként óvodásoknak, általános iskolásoknak és középiskolásoknak szóló könyveket jelentettek és jelentetnek meg, egyetemistáknak gyakornoki és ösztöndíjprogramokat indítottak. Az alapítvány támogatja az évente megrendezett fenntarthatósági témahetet, amelynek programjain idén már 1300 iskola 420 ezer diákja vett részt. Szólt az általa vezetett podcastról, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválról, illetve a Greendex elnevezésű internetes oldalról is. Ugyancsak beszélt a fiatal vállalkozókat támogató .wave programról, továbbá a kockázati tőkealapjáról is. Az országban több helyen telepítettek ivókutakat, hogy PET-palack-mentessé tegyék az iskolákat, jelenleg is zajlik egy ilyen pályázatuk. Ezen kívül, többek között, külső szakértőkkel készíttettek egy tanulmányát a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségeiről. Áder János felidézte a vasárnap zárult Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expo programjait is, és bemutatott több olyan kiállítót a száznegyven magyar résztvevő cég közül, amely a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat tűzte ki maga elé. Újratölthető dezodorospalackokat készítő céget, több házi vagy ipari méretű komposztálással foglalkozó céget, de sörtörkölyt élelmiszerként hasznosító vállalkozást is bemutatott Áder János a már piacon lévő cégek közül.