Az eredményeket ismertetve Raisz Anikó kiemelte, a hulladékgazdálkodás egy része 2023. július elsején koncessziós rendszerre állt át. Ugyancsak 2023. július elsején Magyarországon elindult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer az Európai Unió előírása alapján. Kifejtette, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer – cél szempontjából – hasonlít a Magyarországon korábban már létezett környezetvédelmi termékdíjhoz, amely kettős környezetvédelmi célt jelölt meg, egyrészt befolyásolta a keresletet, másrészt pénzügyi forrást teremtett. Ismertette, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj tizenegy termékcsaládot érint. Ezek között vannak olyanok is, amelyeknél ez az előírás nem jelentett újdonságot, például az elektronikai berendezéseknél, ugyanakkor érinti a többi között például a csomagolási hulladékot, a textilterméket, a gumiabroncsot.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer teljes életciklus elvet valósít meg, vagyis a termék gyártója, import esetén az első forgalomba hozója viseli a hulladékkezelés költségeit is – tette hozzá. Raisz Anikó hangsúlyozta, cél a körforgás kialakítása, mindenki abban legyen érdekelt, hogy a termékek minél fenntarthatóbban készüljenek, már a tervezéskor minél fenntarthatóbb anyagokra építsenek, illetve minél kevésbé váljanak hulladékká, legyenek tartósak. A körforgásos gazdaságot érintő intézkedések bevezetésére az európai uniós célértékek eléréséhez is szükség van. Például a települési hulladékoknál az újrafeldolgozási arányt 2030-ig meg kell duplázni. Ehhez szükség van arra, hogy minél hatékonyabban lehessen begyűjteni a hulladékot, és minél többet újra fel lehessen használni – fejtette ki az államtitkár. Raisz Anikó szólt arról is, hogy az Európai Bizottság számos olyan jogszabálytervezetet dolgozott ki, amely érinti a szektort. Példaként említette, hogy a csomagolási rendelettervezetről még folynak a tárgyalások, a tagállamok azt szeretnék, hogy az uniós szabályok segítsék a versenyképességet és a környezetvédelmet.